Napi Áhitat

Isten szava az üzleti életben
"1Az ÚR igéje szólt Jeremiáshoz Cidkijjának, Júda királyának a tizedik esztendejében, amely Nebukadneccar tizennyolcadik esztendeje volt. 2Akkor már körülzárva tartotta a babilóniai király hadserege Jeruzsálemet, Jeremiás próféta pedig fogoly volt Júda királyának palotájában, a börtön udvarában. 3Itt tartotta fogva Cidkijjá, Júda királya, ezzel a váddal: Miért prófétálod, hogy azt mondja az ÚR: Ezt a várost a babilóniai király kezébe adom, és ő elfoglalja azt? 4És Cidkijjá, Júda királya sem fog megmenekülni a káldeusok kezéből, hanem minden bizonnyal a babilóniai király kezébe kerül, személyesen beszél vele, és szemtől szembe fogja látni. 5Babilóniába viszi Cidkijját, és ott lesz, amíg rá nem tekintek - így szól az ÚR. Hiába harcoltok a káldeusok ellen, nem boldogultok! 6Jeremiás ezt mondta: Így szólt hozzám az ÚR igéje: 7Sallum nagybátyádnak fia, Hanamél el fog jönni hozzád, és ezt mondja: Vedd meg szántóföldemet Anátótban, mert mint rokonnak, neked van jogod megvenni. 8El is jött hozzám Hanamél, a nagybátyám fia az ÚR szava szerint a börtön udvarába, és ezt mondta nekem: Vedd meg szántóföldemet, amely Benjámin földjén, Anátótban van, mert tied az öröklés joga, vedd meg mint legközelebbi rokon! Mivel ráismertem, hogy ez az ÚR szava, 9megvettem Hanaméltól, nagybátyám fiától az anátóti szántóföldet, és kimértem az érte járó pénzt, tizenhét ezüstsekelt. 10Megírtam a szerződést, lepecsételtem, és tanúkkal hitelesíttettem, az ezüstöt pedig kimértem mérlegen. 11Azután fogtam az adásvételi szerződést, azt is, amely annak rendje-módja szerint le volt pecsételve, meg a le nem zártat is, 12és odaadtam az adásvételi szerződést Bárúknak, Nérijjá fiának, Mahszéjá unokájának, nagybátyám fia, Hanamél előtt, az adásvételi szerződést aláíró tanúk előtt, meg a börtön udvarán ülő júdaiak előtt. 13És ezt parancsoltam a jelenlétükben Bárúknak: 14Így szól a Seregek URa, Izráel Istene: Fogd ezeket az iratokat, ezt az adásvételi szerződést, a lepecsételtet is, meg ezt a le nem zárt szerződést is, és tedd azokat cserépedénybe, hogy sokáig megmaradjanak! 15Mert ezt mondja a Seregek URa, Izráel Istene: Fognak még házat, szántóföldet és szőlőt venni ebben az országban! " (Jeremiás 32,1-15)
Van olyan időszak, amikor minden kilátástalannak látszik. Akár személyes életünk vagy családunk jövője, boldogulása felől töprengünk, akár országunk, népünk jövőjén. Úgy tűnik, nem lehet a jövőre reménnyel telve tekinteni, s a legtöbb, ami lehetségesnek látszik, az a túlélés. Ezért a lecsupaszított reményért akár olyan dolgokat is kész feláldozni a csalódott, kiábrándult lélek, amelyek eddig meghatározók voltak számára. Azonban a túlélés mindennél fontosabbá vált, s a létért való küzdelem minden álmot, hitet összetört. A prófétának is lenne oka a kétségbeesésre. Az ellenség pusztítása elkerülhetetlen, s ezt nála jobban nem tudja senki, hiszen az Úr üzenete is ez volt. Őt magát pedig már nem is csak az ellenség fenyegeti, hanem saját királya is - pont az Úr üzenetéért - bebörtönözte. Neki tényleg nem hozhat a jövő megoldást, akár az egyik, akár a másik győz. Jeremiás mégis, mindennek ellenére bizakodó: az Úr szava szerint földet vásárol. Mert Isten nem ítélte pusztulásra népét, csak megtisztítja. A maradéknak azonban az Úr igéje szerint nagyszerű jövője van! Hiszel-eszavának? /UG/