Reményik SándorIstenarc
Egy istenarc van eltemetve bennem,Tán lét-elõtti létem emlék-képe!Fölibe ezer réteg tornyosul,De érzem ezer rétegen alul,Csak nem tudom, mikép került a mélybe.
Egy istenarc van eltemetve bennem,Néha magamban látom, néha másban,Néha állok, mint fosztott ág, szegényen,Ha rossz órámban eltûnik egészenAlter-egóm az örök vándorlásban.
Egy istenarc van eltemetve bennem,A rárakódott világ-szenny alatt.A rámrakódott világ-szenny alól,Kihült csillagok hamuja alólAkarom kibányászni magamat.
Egy istenarc van eltemetve bennem,S most ásót, csákányt ragadok.Testvéreim, jertek, segítsetek,Egy kapavágást ti is tegyetek,Mert az az arc igazán én vagyok.
Egy istenarc van eltemetve bennem:Antik szobor, tiszta, nyugodt erõ.Nem nyugszom, amíg nem hívom elõ.S bár világ-szennye rakódott reája,Nem nyugszom, amíg nem leszreneszánsza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése