Napi Áhitat

A jó példa követése jó sorsot hoz
"12Ekkor így szólt Jeremiáshoz az ÚR igéje: 13Ezt mondja a Seregek URa, Izráel Istene: Menj, és mondd meg Júda férfiainak és Jeruzsálem lakóinak: Miért nem okultok, és miért nem hallgattok beszédemre? - így szól az ÚR. 14Jónádábnak, Rékáb fiának a szavait megtartották. Ő azt parancsolta fiainak, hogy ne igyanak bort; nem is ittak a mai napig sem, hanem engedelmeskedtek ősük parancsának. Én is szóltam hozzátok, idejében szóltam, de ti nem hallgattatok rám. 15Elküldtem hozzátok szolgáimat, a prófétákat, idejében küldtem, és ezt mondtam: Térjen meg mindenki a rossz útról! Jobbítsátok meg tetteiteket, ne kövessetek más isteneket, és ne tiszteljétek őket! Akkor azon a földön lakhattok, amelyet nektek és őseiteknek adtam. De ti nem figyeltetek és nem hallgattatok rám. 16Jónádábnak, Rékáb fiának az utódai megtartották ősük parancsát, amit az megparancsolt, de ez a nép nem hallgatott rám. 17Azért ezt mondja az ÚR, a Seregek Istene, Izráel Istene: Elhozom Júdára és Jeruzsálem minden lakójára mindazt a veszedelmet, amit megmondtam. Mert beszéltem hozzájuk, de nem hallgattak rám, hívtam őket, de nem válaszoltak. 18A rékábiak háza népének pedig ezt mondta Jeremiás: Így szól a Seregek URa, Izráel Istene: Mivel ti hallgattatok ősötöknek, Jónádábnak a parancsára, megtartottátok minden parancsát, és mindent úgy tettetek, ahogyan ő parancsolta nektek, 19azért így szól a Seregek URa, Izráel Istene: Nem halnak ki Jónádábnak, Rékáb fiának az utódai, színem előtt maradnak mindenkor!" (Jeremiás 35,12-19)
A Mindenható milyen nagyra tartja az engedelmességet. Az Ószövetség és az Újszövetség számos története és mondata utal erre, mint például: "Bizony, többet ér az engedelmesség az áldozatnál..." (1Sám 15,22) Miért? Örömét leli Isten abban, hogy az embereket irányíthatja, afféle szórakozás gyanánt? Nagyon hitvány emberi gondolat lenne ez. Ezzel szemben az engedelmesség nem más, mint a jó tanács megfogadása. Istent nem pusztán hatalma és felsőbbsége emeli parancsosztó szerepbe, hanem bölcsessége és irántunk bizonyított szeretete. Jézus mondta: "A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért." (Mk 2,27) Az ember javát szolgálta Isten parancsalkotása. Ezt belátni, vallani nem is túl nehéz. A gyakorlatban azonban komoly gondjaink akadnak az engedelmességgel. Gyakori a mérlegelés, tépelődés. Sok kedvezőtlen hatás töri le lelkesedésünket, olyanok például, mint mások önző és az igazságot is elferdítő bibliaértelmezése, a nevetségessé válás érzete és ezekhez hasonlók. Honnan merítsünk erőt? Az engedelmességhez kellő erőforrást biztosíthat, ha a próféciában szemlélhetjük, hogyan tartja nagyra és jutalmazásra méltónak a hatalmas Isten az engedelmes emberi magatartást. Jó lenne, ha elegendő ok lenne az engedelmességre az, hogy mit gondol rólunk és dolgainkról Isten! /KB/