szeretet

Csatlakozz és nyerj akár 1.000.000 forintot! - PROAKTIVdirekt nyereményjáték

2011-10-30T15:24:00.000+01:00

Csatlakozz és nyerj akár 1.000.000 forintot! - PROAKTIVdirekt nyereményjáték

Súlyemelő, aki megtér fia áldott életét látva

2011-07-24T12:56:00.000+02:00

Súlyemelő, aki megtér fia áldott életét látva

Minden vonalon szentek

2011-06-14T09:54:00.000+02:00

Minden vonalon szentek

Amint szent az, aki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes életetekben.
(1 Péter 1, 15)

Isten gyermekeinek nagy feladata, hogy minden magatartásukban szentnek találtassanak. Nem maguk produkálják a szentséget, hanem a kegyelembõl kapott szentségükbõl élnek. Elõször megszentelõdnek, azután bizonyíthatják is, hogy szentek lettek - napról napra kegyelembõl. Minden magatartásukban! Otthon és máshol. A házon kívül könnyebb szentként viselkedni, mint a házon belül, otthon. Az övéi között az ember könnyen szabadjára engedi magát és a magatartása nem Isten szerint való. Nem zabolázza meg a nyelvét és nem tartja meg Isten gyermekeihez illõ méltóságát. Szentnek lenni a házaséletben, ó, milyen nagy feladat ez! Isten szerint és nem a mi szentségtelen élvezeteink szerint érintkezni egymással fegyelemben és mértéktartással! Gyermek a szülõvel, munkás a fõnökével szemben maradjon meg Isten szerinti vonalon az engedelmességben, tiszteletben és hûségben.

A hivatásban és üzleti életben is szentnek kell lennünk. A világ, amiben élünk, tele van becstelenséggel, lelkiismeretlenséggel, hazugsággal és csalással, ami megfertõzte az egész üzleti életet. Nem könnyû egészen másként viselkedni és az isteni parancsot véghezvinni. Isten gyermekeivel nem nehéz szentül érintkezni, õk erõsítik és kölcsönösen segítik egymást szent magatartásukban. De a világi,testi felfogású emberekkel szentül bánni csak úgy lehetséges, ha szakadatlanul kapcsolatban vagyunk Krisztussal, aki szentséggé lett nekünk. - Nemcsak az emberek által látható, hanem egy rejtett, belsõ magatartásunk is van, amit csak az ellenõrizhet, aki belelát a szívbe is. Gondolatvilágunk, fantáziánk, érzelemvilágunk is szent kell legyen. Milyen könnyen jutnak veszélyes, téves vágányra gondolataink. Szentül élni azt jelenti: Isten elõtt, az Õ tetszésében járni. Ez olyan nagy feladat, hogy nem lehet elég korán megkezdenünk. Öregkorban már nehezebb elérnünk a szent magatartást. Isten szentsége a mi fenséges példaképünk. Ne feledjük el, hogy Isten szentségének magva az Õ szeretete és irgalmassága! Ahol hiányzik a szeretet, ott csak farizeusi szentség lehet. A világtól való elszakadás nem tetszik Istennek, ha hiányzik a könyörülõ, mentõ, megbocsátó és hordozó szeretet. Csak akkor vagyunk igazán szentek, azaz Istenhez hasonlóak, ha szeretetben járunk.

IGÉS KÉPEK

2011-06-14T09:46:00.004+02:00

Imádság, hálaadás, dicséret

2011-03-30T09:39:00.000+02:00

Imádság, hálaadás, dicséret

„Semmiért se aggódjatok, hanem az imádság és könyörgés alkalmával
mindenkor hálaadással vigyétek kéréseiteket az Isten elé; és az Isten
békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket
és gondolataitokat a Krisztus Jézusban" (Fil 4,6-7).

Ne aggodalmaskodj, hanem imádkozz. Ne félj, hanem keresd az Istennel
való örvendező kapcsolatot. Add elő kívánságaidat életed Urának, lelked
őrizőjének. Ha imádságod kétharmad része könyörgés, egy harmad része
őszinte dicséret legyen. Hálás bizalommal imádkozzál, ne kétkedve.
Gondolj arra, hogy kérésedet már meghallgatta, és ezért adj mindjárt
hálát is Istennek kegyelméért. Ő kegyelmét adja neked, te hálát adj
neki. Ne titkolj el semmit! Ne engedd, hogy bármi kívánság ólomsúllyal
meglapuljon a lelkedben! „Tárjátok fel kívánságaitokat!" Ne futkoss
emberekhez! Csak Istenedhez fordulj, aki Krisztus érdeméért szeret
téged! Ez meghozza számodra Isten békességét. Olyan békesség ez,
amelyet nem fogsz megérteni, Isten határtalan szeretetét megsejtető
békesség. Szíved és lelked elmerül a nyugalom tengerébe. Jöjjön élet
vagy halál, szegénység, rágalmazás vagy akármi, te Krisztusban
fölülemelkedsz a süvítő szeleken és a sötét felhőkön. Akarsz-e
engedelmeskedni ennek a drága parancsnak?
Igen, Uram, én hiszek benned; de kérlek, Iégy segítségül az én
hitetlenségemben.

2010-11-23T11:10:00.002+01:00

Valóságos legyen szeretetünk

2010-11-23T11:08:00.001+01:00

Valóságos legyen a szeretetünk!

"9A testvéri szeretetről pedig nem szükséges írnom nektek, hiszen titeket is az Isten tanított az egymás iránti szeretetre; 10és mert gyakoroljátok is ezt minden testvér iránt egész Macedóniában. De kérünk titeket, testvéreim, hogy egyre inkább gyarapodjatok ebben," (1Thesszalonika 4,9-10)

Szeretet. Sokat emlegetett dolog a keresztyén közösségekben. Ha valaki erőteljesebben szól vagy képviseli a véleményét (egyszerűen csak határozott), azonnal nekirontanak, mondván: nincs benne szeretet, meg mert kérdőjelezni "szent" állításokat vagy "szent" embereket.
Érdemes megkérdezni: mi is lényegileg a szeretet? A vallásos világ gyakran valami megfoghatatlan, naiv érzületet, illetve ehhez kötődő természetellenes negédeskedést szokott alatta érteni és megvalósítani. Ebből születik aztán az általa észre sem vett, de a józan világinak visszatetsző képmutatások sora.
Ne áltassuk magunkat! A szeretetet a Biblia nem egyfajta érzésben vagy szirupos viselkedésben jelöli meg, hanem konkrét jótettekben. Mai igénk a szeretetről úgy tanít, mint amit "gyakorolnak" a hívők, tehát alapjában véve praktikus és nem érzületi jellegű. Úgy tanít róla, mint amiben fejlődő tendenciát kell mutatni. Arra, hogy milyen jellegű dolgokban látja megvalósulni, a holnapi igében láthatunk rá: például hogy nem élősködik valaki, hanem becsülettel végzi dolgát, illetve hogy tisztességes. Ugye, milyen ritkán szoktuk ezeket a fogalmakat: szeretet- -becsület-tisztesség összekötni? Pedig összetartoznak! Innen nézve is megéljük? Valóságos a szeretetünk? /KM/

Istenem,győztes Uralkodó

2010-11-04T16:28:00.000+01:00

Mike Sámuel Koncertje - Kecskemét - Zene nem szól már (Heart of Worship)

2010-11-03T16:20:00.000+01:00

Mike Duo-Szolgálat útja

2010-11-03T16:12:00.000+01:00

Mike Sámuel - Jöjjetek amíg lehet

2010-11-03T16:10:00.000+01:00

Mike Sámuel Koncertje - Kecskemét - Új szövetséged elfogadom

2010-11-03T16:09:00.000+01:00

Ismeritek Őt ?

2010-10-21T09:43:00.000+02:00

Amikor teljes sötétség

2010-10-16T21:26:00.000+02:00

149. Zsoltár 150. Zsoltár

2010-10-12T14:07:00.000+02:00

Glorify your name

2010-10-06T09:51:00.000+02:00

Én még mit sem tudtam rólad......

2010-10-05T10:05:00.000+02:00

Hit Gyülekezete - Békesség legyen Izraelen

2010-09-13T06:53:00.000+02:00

Köszönöm Istenem_WMV V9.wmv

2010-09-09T09:24:00.000+02:00

Nagy Istenem, ha nézem e világot....wmv

2010-09-09T09:20:00.000+02:00

Change My Heart oh God (worship video w/ lyrics)

2010-08-31T18:54:00.000+02:00

Hit Gyülekezete - Egy eljövendő szép város

2010-08-27T09:40:00.000+02:00

Uram, nem fuvalkodott fel a szivem

2010-08-27T09:34:00.000+02:00

[Gracias Choir]Jesus Loves Me 예수 사랑하심은-2010.04 Manhattan Center, New York

2010-08-23T10:38:00.000+02:00

[Gracias Choir]나 같은 죄인 살리신 Amazing Grace-2010.04 Manhattan Center, New ...

2010-08-23T10:34:00.000+02:00

[Gracias Choir]죄 짐 맡은 우리 구주-2010.04 Manhattan Center, New York

2010-08-23T10:32:00.000+02:00

Thou, Oh Lord - The Brooklyn Tabernacle Choir

2010-08-14T10:11:00.000+02:00

Matt Redman - You never let go ( magyarfelirat )

2010-08-14T08:36:00.000+02:00

Nézd szívemet - Perei Timóteus

2010-08-14T08:33:00.000+02:00

Hit Gyülekezete-Mint puszta föld(Hillsong- Heaven)

2010-08-14T08:31:00.000+02:00

Holy Holy Holy Lord God Almighty .. [Agnus Dei]

2010-08-14T08:29:00.000+02:00

Sing Hallelujah - Paul Wilbur

2010-08-13T13:34:00.000+02:00

OUR FATHER

2010-08-06T06:34:00.000+02:00

Csiszér Laci - Hús vér Templom

2010-08-04T08:45:00.000+02:00

Jób könyve

2010-08-04T08:34:00.000+02:00

131.Zsoltár.

2010-08-03T21:41:00.000+02:00

New Year Dance

2010-07-22T10:09:00.000+02:00

KEGYELEM

2010-07-21T18:02:00.000+02:00

Hit gyülekezete-Olajfa

2010-07-18T07:50:00.000+02:00

Baruch Adonai

2010-07-18T07:44:00.000+02:00

Glory To The King

2010-07-17T10:15:00.000+02:00

Hit Gyülekezete-Gyertek és menjünk a hegyre

2010-07-16T12:37:00.000+02:00

Menjünk az Úr elé,,,,,

2010-07-16T12:34:00.000+02:00

Egy nap együtt lesz még - Hit gyülekezete

2010-07-16T12:30:00.000+02:00

Itt van a nagy pillanat... Hit gyülekezete

2010-07-16T12:28:00.000+02:00

Hit Gyülekezete- Nincs bánat nincs elmúlás

2010-07-16T11:55:00.000+02:00

Revival - Robin Mark

2010-07-13T16:31:00.000+02:00

Egy hangszer had legyek...

2010-07-13T11:08:00.000+02:00

IGÉS KÉPEIM

2010-07-13T10:36:00.004+02:00

C. H. Spurgeon Isten ígéreteinek tárháza

2010-07-13T10:30:00.001+02:00

A bizalom jutalma

„Bizonyosan megszabadítalak, nem esel el fegyvertől, és ajándékul
kapod életedet, mert bíztál bennem! - így szól az Úr" (Jer 39,18).

Micsoda megtartó ereje van az Istenbe vetett bizalomnak! Jeruzsálem
főembereit karddal lemészárolták, a szegény Ebed-Melek azonban
megtartatott, mert bízott az Úrban! Ki másban bízhatna az ember, mint
Teremtőjében? Ostobák vagyunk, ha a teremtményt a Teremtő elé
helyezzük. Bárcsak mindenben hit által élhetnénk, akkor az összes
veszedelemből megszabadulnánk. Aki az Úrban bízott, még soha nem
csalódott és nem is fog.
Az Úr így szólt: „Bizonyosan megszabadítalak!" Figyeljünk a
„bizonyosan" szóra. Minden más bizonytalan lehet, de hogy Istennek
gondja van a hívőkre, az biztos. Isten maga visel gondot az övéire.
Szárnyainak árnyékában biztonságban vannak, mégha minden oldalról
veszély fenyegeti is őket. EI tudjuk fogadni ezt az ígéretet? Ha igen,
akkor minden szükségünkben meg fogjuk tapasztalni, hogy az valóban
igaz. Sokszor reménykedünk a szabadulásban, mert vannak jó barátaink,
mert bízunk saját okosságunkban, vagy mert reményteljes jeleket
látunk. Mindezek közül azonban egyik sem ér annyit, még a felét sem
annak, mint amikor Istenbe tudjuk vetni bizalmunkat. Kedves olvasóm,
próbálj ezen az úton járni, ha kipróbáltad, meglátod, hogy sohasem
fogsz letérni róla. Isten útja reményteljes és biztos.

A Parázna Nő (The adulterous woman - partly translated into english)

2010-07-13T10:13:00.000+02:00

Igés képek

2010-06-20T12:56:00.003+02:00

2010-06-20T12:52:00.000+02:00

IGÉS KÉPEIM

2010-01-26T15:40:00.004+01:00

2010-01-26T15:35:00.003+01:00

Edin LøvåsFARKASOK BÁRÁNYBŐRBEN Uralkodó emberek a gyülekezetekben Coopyright © 2000 by Edin Løvås Fordította: Kurucz Lidia Lektorálta: Simonyi Andrea A magyarországi jogok tulajdonosa: Kurucz Lidia E-mail: kuruczlidia@freemail.huElőszó a fordítótólAmikor ez a könyv német nyelven a kezembe került és elolvastam, rögtön elhatároztam, hogy lefordítom magyarra az Úr segítségével. Sok segítséget és világos látást kaptam ebből a könyvből, mint áldozat, aki Jézus Krisztus kegyelme által felállhattam és megszabadulhattam a szellemi elnyomás alól, ezért szívből szeretnék más un. áldozatoknak segíteni. Meg vagyok győződve, hogy a szabadulást minden könyv nélkül megkaphatjuk Isten drága Igéje alapján az Úr Jézus szabadítása által, magam is így szabadultam meg. Mégis nagy segítség volt számomra a gyógyulás folyamatában, éppen ezért szívből remélem, hogy másoknak is megnyíthatja a szemét Isten Igéjének tiszta értelmezésére a nevezett témában, és komoly lelki segítséget nyújthat azoknak, akik szintén áldozatai lettek valamely elnyomásnak. Szerintem azok fogják igazán megérteni és átérezni, akik áldozatok, vagy áldozatok voltak, de kívánom, hogy bárki, aki olvassa, tanuljon és épüljön belőle és általa.Sok szeretettel: K.LidiaElőszóEdin Løvås megújult pietista keresztyénség egyik legismertebb képviselője Skandináviában. A könyvei (megtérésről, házikörök feladatáról, elmélkedések Jézusról, imáról) Norvégiában és Svédországban nagy példányszámban jelentek meg, és sokaknak segítettek hitre jutni vagy a hitben elmélyülni. Itt az ideje, hogy ezt a szerzőt a német (magyar) embereknek is bemutassuk. Mélység, érettség, széles látókör, élettapasztalat, jóság és humor – címszavak, amik eszembe jutnak, ha Edin Løvåsra gondolok. Jóllehet csak egyszer találkoztam vele személyesen, mégis tartósan befolyásolt, és belémvésődött az életműve. Az alábbiakban erről kívánok egy kicsit beszámolni.Edin Løvås 1920-ban született. 18 évesen megtért a norvég Missziószervezet egy ébredési összejövetelén. Ő így írja le ezt az eseményt a könyveiben:“18 éves voltam, amikor megtértem. Akkoriban Oslóban laktam, és egy napon átnéztem az esti újság rendezvényekről szóló részét. A Belső Misszió nagy betűkkel hirdetett egy evangélizációs összejövetelt, amire mindjárt el is akartam menni. Észrevettem azonban egy másik hirdetést is, ami egy centiméterrel nagyobb volt. Ez egy ébredési összejövetel volt a (szabad keresztyén) Betlehemi Misszónál. Így azután oda mentem el. Később gyakran gondoltam: ha a Belső Misszió nagyobb hangsúllyal hirdetett volna, akkor ma talán a luteránus állami egyház lelkésze lennék. Ebben az esetben valószínűleg más teológiai nézetem lenne. Az ember felteszi a kérdést, hogy ilyen esetekben vajon mennyire a véletlen és mennyire Isten rendelése játszik szerepet...“Edin Løvås a Szabadkeresztyén Gyülekezetnél képezték népmisszionáriussá és ébredési prédikátorrá. Néhány évvel később - áldásos munkálkodás után - krízisbe jutott. A missziós aktivitás lelkileg és szellemileg kimerítette és kiégetté vált. Néhány fiatal társával együtt visszavonult a norvég hegyek csendjébe, hogy feltöltődjön. Ez a csoport – de mindenekelőtt Edin saját maga - felesmerte és kifejlesztette az 50-es években a Jézusról való elmélkedés , az ún. Jézus-meditáció - új formáját. Később aztán másoknak is ajánlották a rendszeres visszavonulást, amit mindig ugyanarra az elvre alapoztak, és azóta számtalan embert – mindenfajta felekezetből - szellemi megújuláshoz és elmélyüléshez segített.Akkoriban ez a szó, hogy “meditáció“ (elmélkedés) a népegyházban és méginkább a szabadkeresztyén körökben ismeretlen volt, és ha esetleg ismerte is valaki, mindenesetre gyanús volt. A luteránusok vallásos formája liturgikus (szertartásos) volt, és a “szentségek“ jellemezték, a szabad gyülekezeteket pedig a prédikációk és imaközösségek. Ezzel szemben ők a “lelkigyakorlat-központban“, Sandomban – amit Edin Løvås és a barátai építettek Közép-Norvégiában egy elhagyott kis parasztudvarban – sokat voltak egyszerűen csendben. A saját szoba magányában az ember naponta két órát volt egyedül és Jézus-történettel az Evangéliumból. Ez nem is annyira arra irányult, hogy a valaki a történetekről értelmileg elgondolkodjék, mint inkább arra, hogy belsőleg és valósággal kövessék és megéljék ezeket. Arra irányult, hogy belső találkozásuk legyen az élő, most és itt jelenlévő Jézus Krisztussal. Ez a forma erősen emlékeztet arra a “Lelkigyakorlat“-ra, amit Ignatius, a jezsuita rend alapítója fejlesztett ki Loyolában: nem csupán Jézussal beszélni, hanem Jézusra figyelni és belsőleg átélni!Minden reggel – a reggeli előtt- úrvacsoráztak Sandomban, ami a szabadkeresztyén embereknek meglehetősen szokatlan. Két órás testi munka éppúgy hozzátartozik a napi ritmushoz, mint a séta lehetősége a szép folyóparton és erdei tájon. A némán elfogyasztott egyszerű étkezés közben klasszikus zene szól. Esténként a nyitott kandallónál találkoznak és eszmecseréznek. Sokan keresik a hét folyamán a lelekigondozói beszélgetéseket, vagy "“életgyónásokat“ tesznek. Kényszerből vagy erőltetve semmi nem történik. Sandomban a Szentléleknek a csenden, az Igén és a Szentségek által kell szólnia.Mint a nürnbergi népmissziói LORENZER LADENS vezetője évekig minden nyáron elmentem Norvégiába a munkatársaimmal és ún. “keresőkkel“ is. Ezeknek a szabadidőknek a befejezése és a csúcspontja mindig egy “meditációs“ hét volt Sandomban. Minden évben átéltem, amint a fiatal emberek itt lelkileg megújultak. Sandomban senki nem maradt érintetlenül. Nekem személyesen is a szellemi életem legfontosabb tapasztalatai közé tartoznak az Edin Løvås házában töltött hetek.Szellemi erőnk nem jelentéktelen részét kaptuk meg a sandomi forrásból, ami az első nehéz években kellett Nürnbergben az építkezéshez. Van a “szellemi földrajzomban“ egy pár “szent hely“. Sandom bizonyára a legfontosabb.Időközben Norvégiában két további központ épült, Thomahof a svéd határon Dél-Norvégiában és a Lia-Hof, ami családi szabadidő-központ. Mindez egyéni kezdeményezésből jött létre, és hatással van Skandinávia széles keresztyén rétegeire, egyházaira, közösségeire.Talán érdemes néhány szót szólni a gyülekezeti helyzetről Norvégiában, hogy segítsük az olvasókat az előttük fekvő könyv jobb megértésében. Norvégiában van egy nagy luteránus állami egyház, és erős luteránus szervezetek, hasonlóan a németországi “népegyházi“ közösségekhez, missziós társaságokhoz, akik az Egyházon belül működnek ugyan, de mégis önállóak. Nagy súlyt fektetnek a laikusok alkalmazására, valamint a missziói és evangéliumi kiképzésre. Emellett van még számos szabadkeresztyén egyház, akik részben evangélikus-pietista, részben pedig pünkösdi jellegűek; és egy nagyon kis létszámú katolikus egyház.A norvég keresztyénség három markáns vallási tipust képvisel: a luteránus állami egyház – alkalmanként nagyegyházi befolyással - , a pietisták és a karizmatikusok. A Krisztus-titok, “Visszavonulás-Mozgalom“, ami Edin Løvåshoz vezethető vissza, voltaképpen egy negyedik tipust képvisel, bár mindhárom előzőleg megnevezett tipussal összekötve érzi magát. Edin Løvås abban látja életének a feladatát, hogy minden keresztyén körbe bevigye a Krisztusban való befelé fordulás és elcsendesedés kultúráját. Úgy hiszi, hogy csak az elcsendesedésből származhat valódi evangélizáció és ébredés. Fiatal éveiben volt egy erős szellemi indíttatása, ami egy életen át kísérte: “A mi időnkben Krisztus-tanítványokra van szükség!“ Ez a célja valamennyi evangélizációs és meditációs munkájának, hogy az embereket képessé tegye az élő Krisztus követésére. “Krisztus mindenek felett, mindenütt és mindenkivel“ a mottója, a kiindulási pontja és alapja a misszió igehirdetéseinek. OVER ALT, így nevezik az új újságot is, amit kiad, (“mindenütt“-nek vagy “mindenek felett“-nek lehet fordítani).Az utóbbi években Norvégiában egy nagyon erős gyülekezeti ébredési mozgalom kezdődött (Oázis-Mozgalom). Ez a mozgalom karizmatikus befolyású, nyitott, ökumenikus, azonban határozottan elhatárolja magát a fundamentalistáktól és az amerikai új-pünkösdi áramlatoktól. Mindemellett elterjedt egy – az USA-ból és Angliából jövő – másik mozgalom is, amit “Hit-Mozgalomnak“, “Dicsőség-Teológiának“, vagy “Haladás-Teológiának“ hívnak. Ez a mozgalom többek között azt tanítja, hogy Isten gyermekeinek megvan a joguk a földi jólétre, és az evilági boldogulásra. Ezen a talajon keletkeznek csoportok és gyülekezetek demokratikus rend és kontroll nélkül. Erős, állítólag egyenesen Istentől elhívott vezető egyének körül csoportosulnak, akik a munkatársaikat és vezető-társaikat maguk választják ki. Az előttünk lévő könyv éppen az imént nevezett körökre tudott némileg hatni. Ez a hatás többek között odáig ment, hogy néhány ismerős figura, mint “uralkodó“ lelepleződött és a gyülekezete megfosztotta ezt a vezetőt a hivatalától! Ugyanakkor sok feleségnek és férjnek segített, akiknek a házassága pokol, elnyomás és erőszak volt.Ahol emberek együtt vannak, felmerül a hatalom kérdése. Ez éppen olyan érvényes az Egyházra és a keresztyénségre, mint a “Világ“-ra. Vannak “erős“ emberek, akik a környezetüket az adottságuk, kisugárzásuk, kompetenciájuk (illetékesség, szakértelem), beszédkészségük vagy egyéb tulajdonságaik alapján formálják és befolyásolják. Vannak “gyenge“ emberek, akik leginkább passzívak és könnyen befolyásolhatók. Szélsőséges esetben ez odáig megy, hogy kialakul a vezetők és a vezetettek köre, emberek, akik rendelkeznek és emberek, akik engedelmeskednek. Van nagyon rossz formája is a hatalommal való visszaélésnek nemcsak a politikában, hanem a keresztyén gyülekezetekben, közösségekben és a családokban is. Edin Løvås az előttünk lévő könyben erre a fájó pontra mutat rá.Emberek, akiknek a hangját mindig elnyomták, valamikor aztán maguktól elnémulnak. Hiszem, hogy ez a kis könyv egy tapasztalt lelkigondozót arra segít, hogy elnémított gyerekeket, feleségeket és gyülekezeti tagokat arra bátorítson, hogy felnyissák szájukat és a dolgokat néven nevezzék. Nincs olyan keresztyén erény, miszerint hagyni kell az elnyomást, sőt ebben az elnyomásban még hallgani is! A norvég keresztyénségben mindenesetre tisztulást és szabadulást munkált ez a könyv. Ezt kívánom, hogy a német (magyar) körökben is így legyen!Andreas EbertEgy megdöbbentő jelenség40 évi lelkigondozói munka után megrémülök attól a nagymértékű szenvedéstől, amit az uralkodó emberek okoznak keresztyéneknek, keresztény csoportoknak és gyülekezeteknek. Ugyanakkor megdöbbenek azon, hogy keresztyén körökben, sőt az un. szakértők között sem beszélnek erről a témáról nyitottan és őszintén. Mit mondanak a keresztyén pszihológusok és terápiát végzők? Hogyan viselkednek a lelkigondozók? Mit tudnak az egyházi tanácsadók? Milyen választ kap az ember a telefonos lelkigondozótól? Amennyire belepillantásom van, úgy tűnik, hogy az uralkodó emberek áldozatait ritkán veszik komolyan. Sok esetben - ha végre mernek segítséget keresni - már az első nekifutásnál elutasítással találkoznak, és az elnyomóik tudják ezt!A 2. Korinthusi levélben Pál "hamis apostolokat" említ, leírja, hogy a gyülekezet és a vezetője mennyire bénult ezen emberek vonatkozásában: "Mert eltűritek, ha valaki leigáz, ha valaki megfog, ha valaki felfuvalkodik, ha valaki arcul ver titeket." (2.Kor. 11:20.)Pontosan ez történik ma is sok testvérünkkel Krisztusban a családokban, keresztyén körökben és gyülekezetekben. Újból és újból megkérdeztem magamtól: Nem kellene-e, hogy a gyülekezet "pásztorai" az uralkodó emberek áldozatainak különösképpen gondját viseljék? Hiszen meg van írva: "Legeltessétek az Istennek köztetek lévő nyáját, gondot viselvén arra..." (1.Péter 5:2.) Az is megvan írva, hogy a gyengékről viseljünk gondot (1.Thess. 5:14.), és hogy "...mi az erősek, az erőtlenek erőtlenségeit hordozzuk." (Róma 15:1.)Úgy tűnik nekem, hogy ez a probléma egy homályos ködben van. A vezetési felelősség hordozói erre a pontra legtöbbször bénultan reagálnak. Feltételezem, hogy olykor a pásztorok éppen annyira félnek, mint a nyáj. Ha ez igaznak bizonyulna, senkinek sem akarnék szemrehányásokat tenni, mivel semmi - kivéve magát a Sátánt - sincs annyire félelmet keltő, mint az a helyzet, ami akkor áll elő, ha valahol ilyen "gonosz farkasok" (Ap.Csel. 20:29.) hatolnak be.A hatalmi ember lelki életeA viszonyulást az ilyen emberről alkotott képhez, az uralkodó ember magatartásához elsősorban az határozza meg, hogy ő a hatalomból indul ki. Nem ismer szebbet, mint uralkodni. Az uralkodóknak az a féktelen vágyuk, hogy mások szivét és gondolatait irányítsák. A keresztyén gyülekezetek és körök azok a területek, ahol ezt az igényüket a legjobban tudják akadálytalanul végbevinni.Az uralkodó emberek általában intelligensek és megnyerőek; az egész befolyásukat és energiájukat a hatalmi harcba fektetik be. Látástól vakulásig keresik azon módszereket és érveket, amik segítik őket a pozíciójukat kiépíteni.Betegek ezek az emberek? Nem vagyok ebben egészen biztos. Lehetséges, hogy a lelkük hasonlít egy elferdült autókarosszériához. Látásom szerint azonban ez elsősorban egy megszokott cselekvési orientáció (irány), egy "folytonossága a bűnnek". (Kierkegaard). Jakab 1:14-16. a "bűn kísértéséről beszél. Így szól: "Hanem mindenki kísértetik, amikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. Azután a kívánság megfoganván bűnt szül; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz." (14-15. v.)A bűn melyik fajtájáról van szó az uralkodó ember esetében? Ha a Jakab 3:16-ot és a 4:1-2. verseket elolvassuk, akkor ott "irígységről és önbizonyításról, hatalmi sóvárgásról" (német ford.) van szó, aminek az eredménye civakodás és békétlenség. Itt érkeztünk a dolog magvához. Bizonyos emberek hatalomvággyal vannak tele, míg más emberek más bűnökre hajlamosabbak. Minden ember ki van téve ilyen hajlamoknak. Ezért van Péter első levelében, hogy "tartóztassátok meg magatokat a testi kívánságoktól, amelyek a lélek ellen vitézkednek." (1.Péter 2:11.) Ha valakinek van egy lappangó hatalmi vágya, és ennek a fantáziájában és az érzelmeiben helyt ad, akkor a vágy "megfogan" és bűnt szül. Ez az eset azt jelenti, hogy egy ember a legrosszabb állapotnak szolgáltatja ki magát: a hatalom-ittasságnak. Aki a hatalmi mámornak folyamatosan enged, az egyre inkább annak a rabjává válik, "mert akit valaki legyőzött, az annak szolgájává lett." (2.Péter 2:19.) Amennyire ezt mint keresztyén és lelkigondozó meg tudom ítélni, általában ezen a módon lesz valakiből egy uralkodó ember.Lehet egy ilyen ember keresztyén? Nem akarom a véleményemet eltitkolni arról, hogy nevezetesen vannak emberek, akik nem színtisztán uralkodó emberek, hanem csupán a hatalomsóvárgás tendenciáját engedik magukon felismerni. Az életvitelük és viselkedésük egy sor olyan jellemvonást mutat, ami az uralkodó ember összképére ráillik.Mégis nagyon komolyan kell venni, amit Jakab az idézett Igékhez fűz: "...a bűn pedig megfoganván halált nemz." Ez megfelel annak, ami az 1.János 5:16-17.-ben áll: "Van halálos bűn...minden igazságtalanság bűn; de van nem halálos bűn is." A 2.Péter 2:12.-ben olyan emberekről van szó, akik a saját maguk romlottsága miatt mennek tönkre. Megtörténhet, hogy az uralkodó ember a hatalomvágynak olyan sokáig adja oda magát, hogy ez személyiségének az egész kormányzását átveszi. Itt fennáll az a veszély, hogy ez a szellemi halálhoz vezet.Mindig a középpontbanAz uralkodó embereknek mindig a figyelem középpontjában kell állniuk. Szeretik azokat a helyzeteket, amikor az őket körülvevő külvilág róluk beszél. Élvezik, ha az emberek összedugják a fejüket, vagy egy sarokban róluk sugdolóznak. Keveset számít nekik, hogy jót vagy rosszat beszélnek róluk, amíg az általános érdeklődést magukra tudják vonni.Mihelyt a helyzet megnyugodott, és valamilyen okból már nem állnak a rivaldafényben, bosszankodnak. Akkor valami drámait igyekeznek tenni, hogy a fénysugarat magukra irányítsák, és megint minden száj róluk beszéljen. Ha egy gyülekezetvezetőről van szó, az például intrikát és pletykát alkalmazhat. Jöhet egy adag vádaskodás. egy ilyen vezető a gyülekezeti ülés kellős közepén mint derült égből villámcsapás felállhat kihirdetni, hogy bizonyos emberek arcáról lerántja az álarcot, vagy hogy bizonyos szabálytalanságokat le fog leplezni. Látja mások szemében a szálkát, de nem látja a magáéban a gerendát.Az uralkodó emberek azonban teljesen ellenkező módszert is követhetnek. Felléphetnek egy olyan "lelkiességgel", és magukat mint nagy prófétákat és hősöket mutatják be úgy, hogy az emberek emiatt beszélnek róluk. Jézus mondott valamit a farizeusokról, ami - a jelen korba átültetve - minden uralkodó embernél megegyezik: "Minden ő dolgaikat pedig csak azért cselekszik, hogy lássák őket az emberek; mert megszélesítik az ő homlokszíjaikat és megnagyobbítják az ő köntöseik peremét, és szeretik a lakomákon a főhelyet és a gyülekezetekben az elölülést. És a piacokon való köszöntéseket, és hogy az emberek így hívják őket: Mester, Mester"! (Mt. 23:5-7.)Jézus ezzel nem azt akarta mondani, hogy az a legjobb keresztyén, aki a legkevésbé tűnik fel. De nyomatékosan aláhúzza, hogy egy keresztyén cselekedetének az indítéka sose múlhat azon, hogy a figyelmet magára vonja, azért, hogy elismerjék. Amikor Pált és Barnabást Lystrában istenekként tisztelték, és áldozni akartak nekik, olyannyira megrémültek, hogy - az akkori szokás szerint - megszaggatták a ruháikat, a tömeggel szembefordultak és ezt kiáltották: "...miért mívelitek ezeket? Mi is hozzátok hasonló természetű emberek vagyunk..." Életüknek fő célja és teendője Krisztus megdicsőítése (Ap.Csel. 14:15.), az evangélium hirdetése volt. Nekünk embereknek sosem szabad elfelejtenünk, hogy mindig csak "holdsugárt" tudunk visszaadni. A napfény Krisztustól jön. Egy uralkodó ember sose reagált volna úgy, mint ahogy azt Pál és Barnabás tette. Ehelyett remekül érezte volna magát, és az izgalmat teljesen kiélvezte volna. Ő ugyanis mindenekelőtt azt szeretné, hogy neki szolgáljanak, és a szavát mint isteni parancsot kövessék. Mindig harcra készAz emberek figyelmét megtartani, saját részére egy egyre kedvezőbb pozíciót kidolgozni, ehhez az uralkodó ember egy állandó támadó magatartást vesz fel. Ez nem kerül neki megerőltetésbe. Ez az ő életelixírje.Magától értetődően vannak egészséges harcmodorúak is. Úgy az Ó-, mint az Újszövetségben és a gyülekezet történelmében is mindig fel-felbukkannak. A gyülekezetekben, hívő közösségekben és keresztyén intézményekben fontosak azok az emberek, akiknek van bátorságuk előremenni és a dolgokat keresztülvinni. Az is természetes, hogy az ilyen tipusok feltünnek. Olvasunk róluk az újságokban, hallunk róluk a rádióban, látjuk őket a TV-ben. Némelyek közülük a harcban túllőnek a célon a jó dologért és azért, amit a helyes tanításnak tartanak. Néha egyoldalú és kiegyensúlyozatlan a nézetük. Hajlanak arra is, hogy az ellenfelüket meglehetősen kíméletlenül kezeljék. Taktikus (számító) sakkhúzások mindenképpen az eszközeik repertoárjához tartoznak, amiket bevetnek a céljaik eléréséhez. Mégis valami egészen másról van itt szó, mint az uralkodó emberek harcánál és agresszivitásánál. Első pillantásra úgy nézhet ki, mintha náluk is a "dolog"-ról lenne szó; de ha az ember a "dolguknak" vagy "tanításuknak" a felszínét kicsit megkarcolja, rögtön észreveszi, hogy az uralkodó embernél egészen más esetről van szó, mint az egészséges harcosoknál. Az uralkodó ember az ellenfelét kész félreállítani ahhoz, hogy saját magának helyet teremtsen. Elveszi az áldozatának a természetes önbecsülését, hogy annál akadálytalanabbul ő határozhasson meg mindent.Egy gyülekezetben a vének és vezetők vagy a gyülekezeti elöljárók csoportja általában szeretné a békességet és a nyugodt munkalégkört megőrízni. Ugyanakkor meglepődnek minden kulisszák mögötti intrikán és pletykán. Megpróbálják jóindulatú rábeszéléssel és "tisztázó beszélgetéssel". Egy ideig úgy tűnik, használ. Mindenki örül, és a gyülekezet vezetése elégedett. Néhány hívő mindenesetre óvatosan jelzi, hogy egy bizonyos személy miatt némi aggodalmuk van, de megnyugtatják őket. A látszólagos nyugalom és békesség rövid periódusa elteltével azonban újból fellángol a veszekedés. A további "kitárgyalásokat" leállítják, leveleket fogalmaznak, amik nyilvánvalóan belső kényszerből születnek. A pásztor, vagy lelkész és a gyülekezet felelősei egységre intik a gyülekezetet. "Ha vita, összeütközés van, akkor sosem csak egyvalaki a hibás!", mondják.Így mehet ez évekig. Az uralkodó személy ezalatt az idő alatt fáradhatatlanul és akadálytalanul dolgozik tovább, miközben azokat, akik a hatalmi pozícióját veszélyeztetik, megfélemlíti és félreállítja (kizárja). Olykor ez azzal végződik, hogy az ilyen elöljárók (vezetők) a kontrolljuk alá kerülnek úgy, hogy majdnem lehetetlenné válik megszabadulniuk. Addigra máris elegendő követőjük van, akik készek arra, hogy mindenkivel gyűlölettel és ellenszenvvel viselkedjenek, akit "konkurrenciának" találnak. Az ilyen viszonyt gyakran követi nyomon pereskedés. “Nem adom föl addig, amíg az egész ingatlanom bíróságilag nincs körbekerítve!“ – mondja az, aki a szomszédaival állandó viszálykodásban van.Az újságírók szeretik ezt a viszályt; éppen ezért szinte elkerülhetetlen, hogy az ilyen ügyek az újságokba kerüljenek. Ez aztán megdobogtatja az uralkodó személy szivét! Itt aztán nyilvánosságot kap, sőt széles nyilvánosságot! Mert egy uralkodó személy "...vitatkozásokban és szóharcokban szenved, amelyekből származik irígység, viszálykodás, káromlások, rosszakaratú gyanúsítások..." (1.Tim. 6:4.)A bűntudattal dolgozniA mások bűntudata a kedvenc fegyvere az uralkodó személynek. Mivel éles megfigyelők, állandóan szem előtt tartják az áldozataikat, hogy az erkölcsükön és a viselkedésükben támadási felületet keressenek. Mint a dögkeselyűk kerülgetik embertársaikat, hogy lássák, amint ezek a legkisebb hibát is elkövetik. Az uralkodó személyek ritkán fejeznek ki nem valós vádakat. Valóságos helyzetet hoznak fel, amit azonban eltúloznak és dramatizálnak. Szakértői annak, hogy a "tiszta igazság" segítségével szégyentelenül hazudjanak.A legtöbb keresztyénnek érzékeny a lelkiismerete a jóra és a rosszra. Félnek attól, hogy bűnt kövessenek el, igazságtalanságot tegyenek, vagy hibát csináljanak. Ha egy nekikszegezett pillantással hallják a mondatot így: "Ezt rosszul csináltad!", "Mit mondtál már megint?", "Már megint hogy viselkedtél!" és efféléket, ez a legtöbbjüket félelembe és rettegésbe ejti. A keresztyének egyfajta alázatra neveltettek, ami miatt nehezükre esik saját megukat védelmezni. Ha állandóan ki vannak szolgáltatva az ilyen drámai vádolásoknak, vagy ha minden kicsiség miatt rendreutasítják őket, úgy elgyengülnek, és már akkor összerándulnak, ha az uralkodó személy kissé megemeli a hangját. Végül is beteges bűntudat tartja őket fogva, és testileg, lelkileg, szellemileg piszkosnak és alacsonyabbrendűnek érzik magukat.Ha valaki indokolatlan vádakat emel, meg kellene kérdezni: ez nem fordítva van-e a valóságban? Amivel egy uralkodó személy másokat vádol, az az ő saját igazságtalansága! Egy indokolatlan gyanúsítás majdnem mindig egy önarckép arról, aki azt kifejezi. "Ez olyan, mintha valaki háttal a városházának áll, előrefelé mutatva mondja: Ez a városháza. Az embernek igaza van; ez itt van, ha megfordul." (Kierkegaard)Sokan jobban eligazodnának (boldogulnának) az ilyen vádakkal, ha a hitoktatásban megtapasztalták volna, hogy egy keresztyénnek van ahhoz joga, hogy védje magát. Jézus maga is ezt tette. "Ki vádol engem közületek bűnnel?" (Ján. 8:46.), kérdezte a farizeusokat. Sőt a farizeusok és egy asszony közé - aki pedig valóban vétkezett - állt, nem azért, mert a bűnt védelmezte, hanem hogy az asszonyt oltalmazza. Pál sokszor védte magát. Rosszakaratú vádolásokat utasított vissza, és erőteljesen tiltakozott. Jóllehet vannak olyan helyzetek, amikor okosabb hallgatni mint beszélni; amikor egy uralkodó emberről van szó, akkor ez mindig rossz. Az óvatosság, az alázat és az összetűzéstől való félelem minden jelét a saját érdekében kihasználja. Uralkodó személyek lenézik a figyelmes, kíméletes embereket; de megtörténhet, hogy eláll a szavuk, ha észreveszik, hogy a támadásukkal a levegőt vagdossák.A bűntudat, amit a sérült ember az uralkodó személlyel való összeütközés után cipel, egy beteges és önpusztító vágyat hozhat létre arra nézve, hogy az uralkodó személy bocsánatát elnyerje. Az áldozatok egészen addig mennek, amikor imáikat szinte már nem is Isten felé irányítják, hanem afelé az ember felé, aki gyötri őket.Ennek megfelelően egy függőségi viszony alakul ki a kínzó és a kínzott között. Az ralkodó személyek ugyanazokat az agyafúrt módszereket használják az erőtlen keresztyénekkel szemben, mint amit a kínzók vetnek be azok ellen, akiket meg akarnak puhítani: időnként engednek a szorításon. Gyengédségre és szeretetre emlékeztető oldalról mutatják magukat. Röviddel később aztán kezdődnek újból a szemrehányások és vádaskodások. Ebben a váltakozó körben vágy támad a megbocsátásra és egyfajta pozitív támogatásra.Ebben a folyamatban sok keresztyén elfelejti azt, amit a Biblia a bűnbocsánatról mond. A Szentlélek az, aki megmutatja, mi a bűn, igazság és ítélet (Ján. 16:8.). Túl könnyen elfelejti az ember, aki egy uralkodó személy áldozata lett, hogy Isten az, aki megbocsát és megszabadít. Nála egyedül tudunk "félretenni minden akadályt és a megkörnyékező bűnt" (Zsidó 12:l.). Egyedül Ő ajándékoz bűnbocsánatot. Egyedül Ő tisztít meg. Egyedül az Ő szava az igazság - és ez mind kegyelemből.Az uralkodó személyek mégsem hirdetik sosem Isten kegyelmét, bármennyire is a Bibliára hivatkoznak. Éjjel-nappal azzal foglalkoznak, hogy másokat az erkölcsi tökéletességre unszoljanak. Leleplezéseik kegyetlenek; de nekik mindig "jó a lelkiismeretük", miközben kíméletlenül támadnak. "Az erkölcsbírók legnagyobb öröme abban áll, hogy jó lelkiismerettel kegyetlenek", állította Bertrand Russel. Az uralkodó személy életének tartalma és önarcképe abban a karikatúrában foglalható össze, amelyikben egy ilyen ember halálkomolyan mondja: "Nem tudom megérteni, hogy az embereknek olyan nehezükre esik beismerni a bűneiket. Ha én egy bűnt elkövettem volna, azonnal meggyóntam volna."Ha hatalombeteg emberek szorgalmasan fáradoznak azon, hogy mások hibáit "leleplezzék", akkor ezt több céllal teszik. Így akarják az áldozatuk önértékelését aláásni. A cél mindig ugyanaz: minden ellenállást megtörni, hogy ők maguk parancsolhassanak és uralkodhassanak. Éppen ezért a normáltól való legkisebb eltérést is kegyetlenül feltárják. A sebeket nyitva tartják és sózzák. A mások kisebbségérzését és bizonytalanságát kihasználják.Egyszer átéltem, amikor egy háziasszony azon volt, hogy egy pár gyertyát tegyen az asztalra. A gyufát az egyik, a dobozt a másik kezében tartotta. De az egész testében remegett, mintha magas láza lett volna. Hamar megnyugtatta magát és zavartan, egy kis ferde mosollyal mondta: "Gyorsan be kell mennem a férjemhez az irodába és megkérdeznem, kíván-e gyertyafényt az asztalon." A férje odáig vitte, ahol látni akarta. Gyakran mondta neki, hogy mindent rosszul csinál: a takarításnál, főzésnél, a szépítésen való fáradozásánál, a vendégekkel szembeni fellépésénél, annál, amit mondott és amit nem mondott. Így aztán nem volt képes egyedül a legkisebb döntésre sem, ha csupán arról volt is szó, hogy legyen az asztalon gyertya vagy sem.Egy másik asszony lelkileg mindig jobban megnyomorodott, annyira, hogy az a testére is kihatással volt. A férjének csak egy szigorú pillantást kellett rávetnie, és szó szerint összeomlott. Nyilvánvaló volt, hogy a férj minden pillanatot élvezett, amikor felemelte a padlóról, hogy az ágyba vigye. Ezen a módon tudta a feleségének és a környezetének demonstrálni (bemutatni), mennyire függött a felesége a férje gondoskodásától.Az önértékelés megsemmisítéseAmit egy diktátor egy egész néppel próbál tenni, azt akarják az uralkodó személyek a munkahelyükön, a gyülekezeteikben és nem utolsósorban a családjukban elérni. Természetesen egy ilyen uralkodó személynek nagyon fontos a gyerekeit kontroll alatt tartani. Éppen ezért meglepő, mennyi gyereknek és fiatalnak sikerül mégis ellenállnia. A szülők és más tekintélyek nyomásától megszabadulni 20 éves korig egészen normális. Ez ebben az esetben sokat segít. Sokan el- vagy kirepülnek - mégha megcsonkított szárnyú madár módjára is - egy olyan "otthon"-ból, ami kényszerrel és veszekedéssel teljes. De sok olyan fiatal is van, akik életre szólóan kárt szenvednek. Ha nem törnek ki, akkor összetörnek.Eddig az uralkodó személy férfi formájáról szóltunk. Ténylegesen legtöbb esetben férfiről van szó. De vannak nők is, akik ugyanerre a mintára családokat és gyülekezeteket uralnak. Ismerek férfiakat, akik erősek, egészségesek és harmonikusak voltak amikor egy vonzó, kedves nővel, aki uralkodó tipus volt, összeházasodtak. Néhány év alatt ezek a férfiak emberi roncsok lettek. Tapasztalniuk kellett, amint a feleségeik a szomszédaik, ismerőseik előtt gyalázták őket. Ezáltal nagymértékben elszigeteltnek és lealacsonyítva érezték magukat, míg végül fel kellett adniuk a munkájukat, és végül is tele önváddal és szégyenérzettel otthon ültek. Ilyen férfiak mások és önmaguk előtt is viccfigurákként hatnak.Másoknál ez másként működik. Átveszik a hatalombeteg feleségük viselkedését olymódon, hogy ők maguk is uralkodóként hatnak. Alig van olyan férfi, akit a felesége szó szerint megverne. De vannak férfiak, akiket a feleségük olyan kétségbeesésbe kerget, hogy egy napon, kihasználva fizikai fölényüket, megverik kínzójukat. Ha ez egyszer megtörténik, fennáll annak a veszélye, hogy egész életükre kiszolgáltatják magukat. Mivel ettől kezdve a feleségük minden más módon fenyegeti őket, sőt még a rendőrséggel is. Kék foltokat hoz fel bizonyítékul, amik néha csak abból erednek, hogy a férj megfogta őt azért, hogy megakadályozza, hogy ő az arcába karmoljon. Ezen a helyen mondanék néhány személyes szót. Ezt a könyvet szorongó érzéssel írom. Pontosan az ilyen leírásoknál érzek nagy ellenállást, hogy papírra vessem. De keresztyén körökben vannak emberek, akik magukat tökéletesen ártatlanoknak tartják, és ezért úgy vélik, hogy mindent megengedhetnek maguknak. azonban a bűn légkörében élnek. Júdás a tanítványok körébe tartozott, de ettől még sem az apostolok, sem Jézus nem lettek kompromittálva. Júdás maga volt felelős azért, hogy a pénzsóvárgás úrrá lett rajta. Éppígy az uralkodó személy is maga a felelős azért, ha kiszolgáltatja magát annak, ami még a birtoklási vágynál is rosszabb: a hatalomvágynak.Nincs tekintettel más szükségeireA Márk 8:34-37.-ben van valami, ami különös figyelmet érdemel: Jézus magához szólította a népet és a tanítványait és ezt mondta nekik: "Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem. Mert valaki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az ő életét én érettem és az evangéliumért, az megtalálja azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, lelkében pedig kárt vall? Avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért?"Ez az üzenet olyan fontos, mert ez a megtérés legmélyebb titkát érinti. Egy ember, aki megfordul, minden olyan beállítottságtól elfordul ugyanis, amiben ő maga áll a középpontban. Krisztushoz fordul, hogy ezáltal Ő legyen élete központjává. Aki ilyen módon jut hitre, és Jézus Krisztushoz megtér, az születik újjá. Isten maga munkálkodik hit által, a keresztségben és a megtérésben. De ez nem minden. Normál esetben az új tanítvány Jézus Krisztusért és az Ő érdekéért a világban munkába áll.Erre gondol Jézus, amikor felhívja az övéit, hogy érte és az Evangéliumért veszítsék el az életüket.Ilyen gondolatmenet az uralkodó embernek nem követendő. Elméletileg megérti ugyan, és melegséggel meg szenvedéllyel fog erről a részről beszélni; a valóságban azonban ezek a szavak mindenben ellentmondanak annak, amit az ő saját belső élete meghatároz, és az Ige szavai sosem tudnak az ilyen embernél mélyre hatolni. Nem érti, mit jelent Jézusért élni, és semmit nem ért abból, mire van szükségük másoknak.Egyszer szótlanul, csodálkozva álltam egy férfi előtt, aki a pénzt egy étteremben elpazarolta, miközben a családja a létminimum határát súrolta. Szüksége volt arra, hogy a szenvedéseit kiegyenlítse, állította, amikor ezt szóba hoztam. A saját kövér hasát minden elképzelhető ínyencséggel kellett kielégítenie, miközben a lesoványodott gyerekeinek nem volt elegendő ennivalójuk. azt hiszem, hogy nem is fogta fel, hogy ez nem volt helyes. A tudatában csak önmagának volt helye. Mindenki más - beleértve a feleségét és a gyermekeit is - csak valahol a horizontja szélének az árnyékában léteztek.Hasonló dolog érvényes az uralkodó személy szexuális életére is. "Hogyan állíthatod, hogy megelégedjem a saját feleségemmel?", kérdezett egy ilyen férfi. Nyilvánvaló volt, hogy a követelmény, hogy hűséges legyen, számára teljesíthetetlen elvárás volt, mivel neki állítólag túlságosan erős szexuális igényei voltak. Hogy a felesége ehhez mit szólt, vagy hogy neki milyen igényei voltak, erre mégcsak nem is gondolt. A felesége csak mint olyan jött számításba az életében, akit kihasználni és akinek parancsolgatni lehet. Sőt még ő panaszkodott, hogy a felesége milyen keveset nyújt neki minden területen, és emiatt ő mennyire szenved. Éppen ez áll Júdás levelében, a 16. versben: "Ezek zúgolódók, panaszkodók, a maguk kívánságai szerint járók." Az ember könnyen elképzeli, mi történik, ha egy ilyen ember egy gyülekezetben vagy keresztyén közösségben a vezetőségbe bedolgozza magát. Ott aztán az ilyenek mint pásztorok lépnek fel, "akik magukat legeltetik." (Júd.12. német ford.)A gyülekezet szükségeire nincsenek tekintettel. Azt, hogy az embereknek segítségre, vígasztalásra, bátorításra van szükségük, nem értik meg. Ehelyett a keresztyén területet arra használják, hogy a saját hatalomvágyukat kielégítsék. Követőket szereznek maguknak, akik őket szolgálják, értük beállnak, és őket valósággal imádják. Tudatosan "gyártanak" ellenségeket, hogy a káoszt mozgásban tartsák, hogy minden figyelem garantálva legyen a számukra, ami által a hiúságuk kielégüljön. "Ezek azok, akik az egységet szétszakítják, mert földi gondolkodásúak, kikben nincs Szentlélek." (Júd.19. német ford. szerint)Egy gyülekezet vagy közösség, amelyet egy ilyen "pásztor" vezet, nem kap szellemi táplálékot, útbaigazítást, nincs szellemi követelmény. Ha valaki beleavatkozna, hogy egy valódi pásztori szolgálatot végezzen, megakadályozzák a munkában, mivel az uralkodó személy fél attól, hogy hirtelen árnyékba kerüljön.Az uralkodó személy pénzügyi dolgai életveszélyesek a gyülekezeteknek, közösségeknek. Őrült tervekkel állnak elő, hogy hozzálássanak emlékművet állítani saját maguknak. Az eredmény lehet egy fényűző gyülekezeti épület és méretek fölötti orgona, vagy drága műalkotások, amikre a gyülekezetnek tulajdonképpen nincs szüksége. Az uralkodók sosem gondolnak a következményekre. Semmi más nincs a szemük előtt, mint a tulajdon nagyzási hóbortjuk. Nem látják, milyen gyülekezeti épület, milyen orgona, milyen berendezés paszol a gyülekezet helyzetéhez. De gyakran nagy beszélők és vitázók. Mindenekelőtt taktikáznak. Hosszú ideig készítik elő a fellépésüket. Ezért gyakran győztesként vonulnak ki az elöljárósági vagy gyülekezeti ülésről.Az áruló Júdás oldalán sok szimpatizáns van. Sok ember sajnálja. Például azt állítják, hogy Júdás Jézus politikai kötelezettségének a hiánya miatt lett csalódott. De a Biblia ezt másként állítja elénk. A 30 ezüstpénz volt az, ami Júdást vonta és eltévelyítette. Évekig ápolgatta a pénzvágyát. Sőt a közös kasszát is megrabolta. A mammonnak, a pénzistennek kötelezte el a lelkét. Végül kihúzta a tudatából Jézust és a többi tanítványt, és már csak magát, az anyagi vágyait látta, és azt, amit pénzen lehet megvásárolni.De Júdás nem az az uralkodó tipus volt, akit itt leírtunk. Ő megbánta tettét, és olyan mély krízisbe került, hogy végül végetvetett az életének. Egy uralkodó személy nem bán meg semmit. Krízisei sincsenek úgy, mint más embereknek.Mindenesetre Júdás ő abban az értelemben, miszerint a pénzt ő is céljai elérésének szolgálatába állítja. Ezért életveszélyes a gyülekezet számára egy uralkodó személy anyagi élete.Ilyen uralkodó embereknek az élete éppen az ellenkezője annak, amit Jézus mond, amikor arról beszél, hogy az életet érte és az evangéliumért el kell veszíteni. Uralkodó emberek mindent levetnek azért, hogy az "életüket megtartsák". Éppen ezért abban a veszélyben vannak, hogy azt "elveszítsék". Töretlenül harcolnak azért, hogy az "egész világot megnyerjék" -annyira, amennyire csak lehetséges. Ezért könnyen megtörténhet, hogy "lelkükben kárt vallanak".Mindig unatkozikA "Lélek gyümölcsei", amint azok a Galácziai levél ötödik részében fel vannak sorolva, a "szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szivesség, jóság, hűség, mértékletesség". Pál felvázol egy ideális állapotot, amit egy bizonyos "nyugalom" jellemez. A Thessalonikai gyülekezetnek írja: "És becsületbeli dolognak tartsátok, hogy csendes életet (nyugodt életet: német ford.) folytassatok... (1.Thess. 4:11.) A 131. Zsoltár egy megható képet rajzol egy kis gyermekről, aki csendesen és békésen édesanyja karjaiban fekszik. A gyermek békéjét és nyugalmát használja a zsoltáríró mint képet a saját lelkiállapota leírására: "Uram, nem fuvalkodott fel az én szívem, szemeim sem láttak magasra, és nem jártam nagy dolgok után, erőmet haladó csodadolgok után. Sőt lecsendesítém és elnémítám lelkemet. Amilyen az elválasztott gyermek az anyjánál; mint az elválasztott gyermek, olyan bennem az én lelkem." Jézus maga mondja a búcsúbeszédében a tanítványainak: "Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek, nem úgy adom én néktek, amint a világ adja." (Ján. 14:27.) A legszebben ezt talán a Filippi 4:7. szavai fejezik ki. Itt ígéretet kapunk, hogy "az Isten békessége, amely minden értelmet felülhalad, meg fogja őrízni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban."Ez a fajta beállítottság és alaphangulat mindazzal ellentétben áll, ami az uralkodó személy tartását meghatározza. Ők olyanok, mint "a háborgó tenger, amely nem nyughatik, és amelynek vize iszapot és sárt hány ki." (Ézs. 57:20.) Ennek eredendő oka többek között az, hogy szörnyen unatkoznak, mihelyt nyugodtan és harmonikusan megy körülöttük minden. Egy reggeli hangulat, egy naplemente halálosan unalmasnak tűnik egy uralkodó személynek, éppígy egy esti hangulat is. A békés nyaralás egyhangú. "Nem feküdhetek egyszerűen a napra forogva egyik oldalamról a másikra, mialatt semmi sem történik.", förmed egy ilyen férfi teljesen felizgatva a feleségére, amikor az merészel egy ilyen szabadságot javasolni.Az uralkodó személyek nem viselnek el olyan más embereket sem, akik békességben és harmonikusan élnek. Egyhangúnak, mélabúsnak és száraznak tartják őket. Ha elkerülhetetlen az ilyen emberekkel való találkozásuk, rögtön azzal kezdik, hogy megpróbálják ezeknek az embereknek a békességét és nyugalmát megzavarni. Ami közelebb esik hozzájuk, az a "házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, visszavonások, pártütések, irígységek, gyilkosságok, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók..." (Gal. 5:19-21.) Pál leírja a "Lélek gyümölcseinek" az ellentétét..Én azt gondolom, hogy ezek az emberek az óvatosságra, érzékenységre, gyengédségre való képességüket szisztematikusan elnyomták, így ők egy “fenyegető érzéketlenség“ állapotába kerültek (Sirnes). Nem vagyok azonban biztos abban, hogy ez egy veleszületett lelki defekt lenne, de tönkretették annak az előfeltételét, hogy azt a nyugodt életet élhessék, amit Pál tanácsol. Ha egy ilyen ember a gyülekezetbe vagy egy keresztyén körbe kerül, magától értetődően nem fogja direkt támadni mindazt, amit a Biblia "Lélek gyümölcsének" nevez. Egyetlen uralkodó személy sem olyan együgyű, hogy lekicsinylően szóljon a Lélek szeretetéről, öröméről vagy békességéről. Sokkal inkább fogja támadni azonnal, amit ő "élettelenségnek" és "halott keresztyénységnek" nevez. A támadása minden olyan ellen irányul, amit "langyosságnak, lanyhaságnak" titulál. Támadása folyamán azt a légkört zúzza össze, amiben a Lélek gyümölcsei növekednének. Az egyik nem az igazi tanítást hirdeti, és jó egyet adni neki övön alul.A másik túl lagymatag és közömbös, ezért ehhez mérten kap egy erkölcsi pofont. A harmadiknál hiányzik a tetterő. Szüksége van egy jól célzott rúgásra, hogy látraálljon. Az, hogy a megtámadottak sem restek, sem nem szárazak vagy lanyhák, hanem szeretetteljesek, nyugodtak és alázatosak, ezt az uralkodó személy nem veszi észre. Ha mégis meglátja, letagadja. A döntő az, hogy unatkozik, és a gyülekezetet fárasztónak találja, amiben a Lélek gyümölcsei teljes nyugalomban növekednek. Mivel azonban a harcát titokban és orvul teszi, nem könnyű átlátni a taktikáján.Hozzá kell tenni, hogy egy uralkodó személy valóban mozgalmat tud vinni egy gyülekezetbe, amivel életet, rizikókészséget, tetterőt és hatékonyságot követel és mozdít elő. Az, hogy néhány embert az ütközet hevességében letaposnak, az "áttörés" izgalmában a későbbiekben nem tűnik fel. Ilymódon az uralkodó személy háromszorosan eléri azt, ami a határozott célkitűzése volt: ő áll a csodálat és figyelem középpontjában, hatalmat nyert, és nem unatkozik már olyan szörnyen a gyülekezetben, csoportban vagy közösségben.Képtelen elvárásokEgészséges keresztyének tudják, hogy kegyelemből váltattak meg. Azt is tudják, hogy Isten szereti őket még akkor is, ha nem hősök, és ismételten vétkeznek. A bűnnek az ellentéte nem az erkölcsi erősség, hanem a hit: Isten bocsánata és irgalma az Ő gyermekei iránt mindig megújul. Anélkül a bizonyosság nélkül, hogy Isten kegyelme "minden reggel megújul" (Jer.Sir. 3:22-23.) senki sem tudna keresztyén életet élni.Persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a másik tényt sem, hogy Istennek bizonyos elvárásai vannak a gyermekei felé. Parancsolatok és szabályok nem csak Mózes törvényében találhatóak, hanem az Új Testamentumban is. Jézus Krisztus a példaképünk és példánk, amint Ő maga megmondta (Ján. 13:15.). Pál Apostol is írja: "Annakokáért az az indulat legyen bennetek, amely volt a Krisztus Jézusban is." (Fil. 2:5.) "Annak bizonyítéka, hogy valamit megértettünk, abban áll - ó szent egyszerűség! -, hogy tesszük!", sóhajtott Kierkegaard.Mindezek az elvárások gyakran a prédikáció és a lelkigondozói beszélgetés témája. Egy keresztyén felé a mindenkori környezete is kölönösen negy igényeket támaszt, és a legtöbben nagyon megerőltetik magukat, hogy megfeleljenek ezeknek az elvárásoknak. Örömet akarnak szerezni Istennek, és tisztelni akarják Őt, és nem akarnak a pásztoruknak és a keresztyén barátaiknak csalódást okozni. Az a szép, hogy Isten és az emberek megbocsátanak nekik, ha hibát követnek el, és mindig megkapják az újrakezdés lehetőségét. Mindenesetre így működik akkor, ha minden a normális és "igei" mederben folyik.Azonban ha egy uralkodó személy megjelenik a színen, akkor a helyzet alapvetően megváltozik. Neki ugyanis mindig mértéktelen és teljesen kiszámíthatatlan elvárásai vannak. Az uralkodó személyek megkövetelik áldozataiktól, hogy mindig és mindent latba vessenek ezen követelmények teljesítésére. Ha az ember az egyik pontot teljesítette, kiderül, hogy az uralkodó személy tulajdonképpen valami egészen mást akart; aztán jöv valami harmadik, stb. Ha a környezete már levegőt sem kap, akkor a dolgot bűntudat ébresztésével elintézi.Ha az uralkodó személy a követők seregét nyerte már meg, és valami vita merül fel, megkívánja a "barátaitól" a teljes bevetést a harcra a gyűlölt ellenség ellen. Sokan vannak, akik később - miután egyszer már megmenekültek az uralkodó személy karmai közül - keserűen megbánták, amit annak idején mondtak és tettek. De a harc hevében olyannyire fel vannak izgatva és manipulálva, hogy szinte nem is tudják, mit tesznek. Már csak azon vannak, hogy megvédjék a vezetőjüket, és továbbvigyék az ő ügyét. Az állandó elvárás nyomása alatt állnak. Csöng a telefon, levelek jönnek, megbeszélésekre kell menniük. Minden arra megy, hogy a követőknek mind nagyobb áldozatot kell hozniuk, hogy a mindig hatalmasabb és esztelenebb követelményeknek eleget tegyenek.Az élő keresztyénség valami egészen más. Isten elvárja ugyen tőlünk, hogy megtartsuk a parancsolatait és az Úr Jézust kövessük. Olykor persze bizonyára zátonyra futunk, mert elveszítjük ezt a célt a szemünk elől. De a döntő az valami más: Jézus Krisztus az abszolut tökéletes. "Szent, ártatlan, szeplőtelen." (Zsidó 7:26.) Ő tökéletes, és "tegnap, ma és mindörökké ugyanaz." (Zsidó 13:8.) Tökéletlenségünkben és a bűneinkkel együtt mégiscsak örülhetünk Jézus Krisztus nagyságának. Egyedül Ő elégíti csak ki Isten elvárásait. Azért szól az Atya a mennyből a néphez a Jordánnál, és a tanítványaihoz a megdicsőülés hegyén: "Ez amaz én szerelmes Fiam, akiben én gyönyörködöm." (Mt. 3:17. és 17:5.)Összefoglalva: Istennek vannak elvárásai velünk szemben. Törekszünk ezeknek eleget tenni, de ha csődöt mondunk, Ő megbocsát. Azért tudunk "örülni az Úrban mindenkor" (Fil. 4:4.), mert Ő mindig ugyanolyan tökéletes.Ha azonban egy uralkodó személy Isten helyére teszi magát, és olyan követelményeket támaszt, amiket csak Isten támaszthat, ha ehhez még az elvárásokat mérhetelen magasságokba emeli anélkül, hogy rögtön megbocsátást is kínálna, s ezen a módon bűntudatot ébreszt, így a követői olyan helyzetbe kerülnek, amiben a legerősebb ember is összetörik. Az ilyen követelmények nyomásától való megszabadulás az előfeltétele annak, hogy az ilyen ember áldozatai szabadon lélegezzenek.A sikerreceptHogyan lehetséges, hogy ilyen emberek olyan ritkán lepleződnek le, még mielőtt a nyomorúság égbe kiáltó lenne, és mindenki előtt, aki lát, nyilvánvalóvá válna. Hogyan sikerül az uralkodó személynek ily módon az embereket az orruknál fogva vezetni? Mert ezt teszi!Van egy sor oka ennek. Mint lelkigondozó a feltevésem alapján úgy hiszem, hogy az ilyen emberek a sötét hatalmak védelmével számolhatnak. Véleményem szerint persze nem lenne helyes és okos ebben az összefüggésben démoni megszállottságról beszélni. Mindenesetre tényleg nem minden esetben zárható ki, hogy egy ilyen ember az okkult hatalmaknak nyitotta meg magát. Ilyen hatalmak aztán átvehetik az életének a kormányzását. Normális esetben azonban abból indulhatunk ki, hogy a bűn a magyarázata az ilyen emberek viselkedésének. Más oldalról nézve pedig világos, hogy a Sátán látja, hogy milyen kitűnő eszközök lehetnek ezek az emberek. Az ő területén ténykednek. Igen, ő egy "tolvaj, aki nem egyébért jő, hanem hogy lopjon, öljön és pusztítson." (Ján. 10:10.) Éppen ezért segíti és védelmezi ezeket az embereket. Amilyenek az ő módszerei, mindenekelőtt pedig hogy a dolgokat más színben állítsa be és álcázzon, úgy tanítja ezeket az embereket is fellépni, hogy a taktikai húzásokba való betekintést nem engedik. A Biblia azt mondja, hogy a Sátán "világosság angyalának" öltözik (2.Kor. 11:14.) Az uralkodó személy bizonyos körülmények között hasonlóan ruházza fel magát.Gondolnunk kell arra, hogy az uralkodó személyek általában intelligensek. Ugyanakkor gyakran nagyon megnyerő a megjelenésük. Nem tűnnek bizonytalanoknak. Noha egy belső kényszer alatt vannak, de ezt ügyesen elrejtik. A fellépésük gyakran művelt és bizalmat ébresztő. Sokan gavallérok a nőkkel szemben. Ezenkívül ravaszak, és járatosak a taktikában.Ez aztán így zajlik le (olyan esemény leírását választottam, amit nem lehet konkrétan felismerni): Van egy férfj, aki egy uralkodó személy, aki ráveszi a feleségét, találkozzanak másokkal, akik velül egy tisztázó beszélgetést akarnak a "dolgaikról". Az uralkodó személy bejön egy kedves mosollyal a szobába, és abban a pillanatban elkezdi a szeretett feleségét megvédeni. Senki ne szólja meg a feleségét. Ami őt illeti, kész arra, hogy mindent megtegyen érte. Ehhez még védően átöleli karjával a remegő vállát, és a felesége hozzásimul. Ebben a pillanatban tudja, hogy a férje nélkül egy pillanatig sem boldogulna. Elkezd sírni, de olyan halkan, hogy senkinek sem tűnik fel különösképpen ez a dolog. Úgy ki van borulva és olyan üres, hogy semmi többet nem tud mondani. A körülötte lévő "megértő" emberek elkezdek egy eszmecserét arról, hogyan lehetne neki segíteni. Most mindannyiójuknak a legteljesebb a bizalma a férjben. Hiszen ő olyan okos, kiegyensúlyozott és gondoskodó. Végülis úgy megy el, hogy a felesége kúszónövényként tapad rá. Röviddel ezután szabad folyást enged az érzéseinek. Semmit nem szól, de forr a dühtől. Otthon a felesége már a lábán sem tud megállni. Odaviszi az ágyhoz, aztán dörögve becsapja az ajtót és elhagyja a házat. Mialatt a feleség összegörnyedve fekszik az ágyban, mindarra a hibára kell gondolnia, amit a férje ellen elkövetett. Ő az oka annak, hogy ezek az emberek beszéltek a férjéről. Szörnyű! Isten sosem fog neki megbocsátani. Tudja, hogy mindent megérdemel, ha a férje hazajön és bosszút áll. Valami hasonló játszódik le, ha az uralkodó személyek egy gyülekezetben vagy egy keresztyén területen fellépnek. Itt is mindenek előtt szimpátiára találnak, és a barátságosságnak, kedvességnek a levegőjét árasztják. Olyan benyomást keltenek, mintha mindent tudnának és ismernének, és mintha meglenne minden tulajdonságuk ahhoz, amit az ember egy jó vezetőtől elvár. Amikor elkezdik a támadásaikat ahhoz, hogy a kívánt hatalmi pozícióra feltornázzák magukat, akkor ez messzemenően óvatosan történik. Időnként bedobják, hogy ennek meg annak másképpen kéne lennie, meg hogy ez vagy az a személy ügyesebben végezhetné a dolgát. Ezenkívül pedig, ami a tanítást illeti, volna néhány meglátása, amitől a pásztorok eltérnek.Sőt, az ilyen emberek behízelgik magukat, ha az a céljukat szolgálja. Emberek, akik eddig a vezető személyek árnyékában álltak, és úgy vélik, nincs meg az a helyük, ami tulajdonképpen járna nekik, természetesen örülnek ennyi megértésnek: "Úgy találom, hogy neked tálentumaid és ajándékaid vannak, amik ebben a gyülekezetben nyugodtan egy kisség jobban hasznosíthatók lehetnének." Ilyen szavak ritkán vesztik el hatásukat. Ezek olyan kapcsolatokat szülnek, amik barátságnak látszanak; a valóságban azonban ezek a függőségnek az előfeltételeit munkálják. A Júdás levelében (l6.v.) úgy szól, hogy ilyen emberek "szájok kevélységet szól és haszonlesésből személyimádók."A kérkedés, hízelgés és a nagy szavak hozzátartoznak az uralkodó személyek módszereihez. Hitler elbűvölte a német népet a beszédével, azzal ugyanis, hogy mennyire hatalmas, fölényes a német fajta, és hogy ő arra hivatott, hogy ezt a fajt hatalomra és dicsőségre vezesse. A második világháború utolsó napjaiban beszélgettem fiatal német katonákkal, akik még mindig ennek a férfinak a fanatikus követői voltak. Még a kapituláció pillanatában is képesek voltak a "Führer"-ért meghalni. "Ha Hitler nincs többé hatalmon, és mások veszik át nálunk a vezetést, akkor egy golyót eresztek a fejembe", mondta nekem egy fiatal tiszt. Ebben az időpontban a diktátor már halott volt és a háborút elvesztették!Adolf Hitler úgy vélte, van joga milliókat legyilkolni, és az egész emberiséget a szakadékba taszítani ahhoz, hogy hiúságát és a hatalomvágyát kielégítse. Kicsiben : családokban, munkahelyen és keresztyén gyülekezetekben - igen, ott is! - pontosan ugyanez történhet meg.Az uralkodó személyek embereket vezetnek tévelygésbe, mert ők maguk "hazugok és képmutatók" (1.Tim. 4:2.). Ezzel erős ellentétben az apostol beszámol, hogy mely kritériumok alapján választotta ki Jézus a vezető személyeket: "Ti vagytok bizonyságok és az Isten, milyen szentül, igazán és feddehetetlenül éltünk előttetek, akik hisztek." (1.Thess. 2:10.) "Az igazságért, amely megmarad bennünk, és velünk lesz mindörökké", mondja János 2. levelében (2.vers). Az igazság, amiről itt szó van, Jézus Krisztus maga. Ő saját magát nevezte "Igazságnak" (Ján. 14:6.). Aki viszont hízelgéssel egy taktikai és becsapó játékot űz, hogy a saját hasznát szolgálja, az nem lehet Jézus Krisztus szolgája.Az idő rövidre van szabva

ÁLDOTT ÜNNEPEKET

2009-12-23T11:38:00.010+01:00

Napi útranaló

2009-12-23T11:32:00.001+01:00

Fentről való kincsek

„Józsefre ezt mondta: Megáldotta földjét az Úr az ég fentről jövő ajándékával és a lent elterülő vizekkel" (5Móz 33,13).

Mi is lehetünk gazdagok olyan dolgokban, amikben József, de magasabbrendű értelemben: a menny drága kincseiben lehetünk gazdagok. Közbenjáró imádságaink meghallgatása, Isten erejének megtapasztalása drága kincs a számunkra. Megtapasztalhatjuk Isten békességét, az Úrtól való örömet, Istenünk dicsőségét. Élvezhetjük a Szentháromság áldásait, a szeretetet, a kegyelmet és a testvéri közösséget, amelyeket többre becsülünk a színaranynál. A földi dolgok értéke elhalványul a mennyei kincsek mellett. Milyen drága kincs „az ég fentről jövő ajándéka", a harmat. Mennyire hálásak vagyunk és dicsérjük az Urat érte. Hogy illatozik a harmat, felüdít, növekedést ad és életet támaszt! Mint az Úr által ültetett palántáknak, minden másnál fontosabb a számunkra a mi felülről jövő ajándékunk, a Szent Szellem vezetése. „A lent elterülő vizek" áldása nyilván arra a föld mélyében elterülő láthatatlan vízforrásra utal, amely minden frissen felbuzgó forrást táplál. Milyen csodálatos, ha egyszer az örökkévalóság forrása tárul fel a számunkra. Ez kimondhatatlan gazdagságot jelent. Egy hívő se nyugodjék, míg nem ivott belőle. A mindenható Úr gazdagsága a miénk mindörökre. Éljünk kincseivel már most!

Napi áhitat

2009-12-23T11:29:00.002+01:00

Szentlélektől fogantatik, szűztől születik
"14Ezért maga az ÚR fog nektek jelt adni: Íme egy fiatal nő teherben van, és fiút fog szülni, és Immánuélnak nevezik el. 26Jaj, amikor jót mond rólatok minden ember, mert ugyanezt tették atyáik a hamis prófétákkal!" 27"Nektek azonban, akik hallgattok engem, ezt mondom: szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket; 28áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket. 29Aki arcul üt, annak tartsd oda a másik arcodat is, és aki elveszi felsőruhádat, attól alsóruhádat se tagadd meg. 30Mindenkinek, aki kér tőled, adj, és attól, aki elveszi a tiedet, ne követeld vissza. 31És amint szeretnétek, hogy az emberek veletek bánjanak, ti is úgy bánjatok velük." 32"Ha azokat szeretitek, akik szeretnek titeket, mi a jutalmatok? Hiszen a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. 33És ha azokkal tesztek jót, akik veletek jót tesznek, mi a jutalmatok? Hiszen a bűnösök is ugyanezt teszik. 34És ha azoknak adtok kölcsönt, akiktől remélitek, hogy visszakapjátok, mi a jutalmatok? Bűnösök is adnak kölcsönt bűnösöknek, hogy visszakapják azt, ami jár nekik. 35Ti azonban szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót, és adjatok kölcsön, semmit sem várva érte: nagy lesz akkor a jutalmatok, és a Magasságos fiai lesztek, mert ő jóságos a hálátlanok és gonoszok iránt." (Ézsaiás 7,14; Lukács 6,26-35)
Vannak dolgok, amikről bár lehet sejtésünk, de igaz tartalmukat nem tudjuk előre elképzelni. Egykor a próféta szava is ilyen volt. Jelt ígért az Úr, olyat, ami értelemmel alig gondolható el, olyat, ami ellentmond a természetesnek, olyat, ami egyértelművé teszi Isten cselekedetét. Azért, hogy senki semmi mással ne tévessze össze. Találkozva a régi prófécia beteljesülésével, mégis előfordulhat, hogy vannak, akik kétkedve fogadják azt. E kétkedés forrása lehet, hogy nemcsak a prófétai szó merült feledésbe az idők során, hanem Isten hatalma is, amely előtt semmi nem lehetetlen. Más oka lehet, hogy valaki, bár tisztában van a szó igazával, de jobbnak látja a tagadást, pillanatnyi érdekére, vagy elgondolt jövőjére tekintettel. Az első esetben a kegyelmes Isten újra bemutatkozik, és fokozatosan felnyitja a kétkedő szemét: "Ne légy hitetlen, hanem hívő!" (Jn 20,27) Amásodik esetben a tagadóra bízza a döntést: megtér, vagy végleg ellenségévé lesz a Mindenhatónak? (Jn 10,41) Te hogyan fogadod Isten világformáló csodáját? /UG/

Napi áhitat

2009-11-27T12:52:00.001+01:00

Vérontó fejedelmek, megromlott nép
(Ezékiel 22,1-9.12-16)
Isten azért választotta ki Izraelt, hogy a népek világosságává legyen. Ám átvette a bálványimádó népek szokásait, szégyent hozott az Örökkévaló nevére, könnyűnek találtatott. Ez jellemzi az Isten mai népének szerepében tetszelgő világkeresztyénséget is. Miközben korunkban egyre szemérmetlenebbül van jelen a minden erényt kigúnyoló és lábbal tipró újpogányság - a végpusztulás előtt álló, császárkori görög-római világ modernkori mása -, mi, ahelyett hogy Ezékiel példáját követve már-már illetlenül tiltakoznánk, arra törekszünk, hogy szalonképesekké legyünk e romlott világban. Az idomulás szándéka érzékelhető módon van már jelen (1) az Úr napjának laza kezelésében; (2) istentiszteleti zenélésünkben, amelyet a világunkat elborító zűrzenétől csak a szövege különböztet meg. Ma még kissé rejtetten, de már előfordul a pénzszeretet, a hazugság, a spiccesség, az abortusz, a flört, az elválás... Mi lesz így velünk? A keresztyénség kihagyása az Európai Unió alkotmányából előrevetíti, hogy talán a megízetlenült só végzete, a kidobás vár ránk. Ám van másik út is: megtérhetünk. "Uram, szánj meg, összetörve kérem Irgalmas szíved bocsánatát!" (BGyÉ 240) /GyK/

Napi áhitat

2009-11-27T12:50:00.002+01:00

Kenet a Szenttől
"18Gyermekeim, itt az utolsó óra, és amint hallottátok, hogy antikrisztus jön, most meg is jelent; mégpedig sok antikrisztus jelent meg: ebből tudjuk, hogy itt az utolsó óra. 19Közülünk indultak el, de nem voltak közülünk valók; mert ha közülünk valók lettek volna, megmaradtak volna közöttünk. De nyilvánvalóvá kellett lennie, hogy nem mind közülünk valók. 20Nektek pedig kenetetek van a Szenttől, és ezt tudjátok is mindnyájan. 21Nem azért írtam nektek, mintha nem tudnátok az igazságot, hanem azért, mert tudjátok az igazságot, és azt, hogy semmiféle hazugság sem származhat az igazságból. 22Ki a hazug, ha nem az, aki tagadja, hogy Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus, mert tagadja az Atyát és a Fiút. 23Aki tagadja a Fiút, azé nem lehet az Atya sem. Aki vallja a Fiút, azé az Atya is. 24Amit tehát ti kezdettől fogva hallottatok, az maradjon meg bennetek! Ha megmarad bennetek az, amit kezdettől fogva hallottatok, akkor megmaradtok ti is a Fiúban és az Atyában. 25Az az ígéret pedig, amelyet ő maga ígért nekünk, az örök élet." (1János 2,18-25)
Soha ne feledjük, hogy pünkösd óta abban az utolsó világkorszakban élünk, amely az Úr Jézus dicsőséges visszatérésével fog lezárulni, amikor is e mulandó világ átadja helyét az eljövendő új égnek és új földnek.Bizonyára láttunk már szorgos embereket, akik a nappal utolsó órájában minden erejüket megfeszítve dolgoztak, hogy befejezhessék azt, amire vállalkoztak. E példa késztessen minket is lelki összeszedettségre. Készüljünk fölarra is, hogy nemcsak az Úr ügyét szívükön hordozók érzik az idők sürgetését, hanem a sátán szolgái is! Döbbenetes az, hogy a gyülekezetekben tagként számon tartott, de az élő Krisztus-testbe valójában soha be nem tagolódott ellen- Krisztusok is rohamra indulnak, hogy megtévesztő szavaikkal elvitassák az egyszülött Fiú és az Atya titokzatos, üdvszerző egységét. Így akarják elorozni hitünk szilárd alapját. Bátorító felismerés, hogy hitvédő harcunkat nem a magunk erejére és értelmére támaszkodva kell megvívnunk, hanem - mert kenetünk van a Szenttől - a Szentlélek minden igazságra elvezérlő, hathatós segítsége által. "Úr Jézus, óvd egyházadat... Hogy sátán s bűn ne ártsanak..." (BGyÉ 402)/GyK/

Napi útranaló

2009-11-27T12:49:00.001+01:00

„Amikor kiáltottam, meghallgattál engem, bátorítottál, lelkembe erőt öntöttél.”
Zsoltárok könyve 138:3

„Krisztus megváltott minket a törvény átkától, úgy, hogy átokká lett értünk - mert meg van írva: „Átkozott, aki fán függ.”
Galácziabeliekhez írt levél 3:13

2009-11-27T12:44:00.002+01:00

Kicsoda ez? Mit teszel Jézussal

2009-11-08T14:40:00.002+01:00

KICSODA EZ? MIT TESZEL JÉZUSSAL?

Gulyás István prédikátor tanítása

Máté evangéliumának 21. részében olvassuk a 6-ik verstől a 11-ik a következőket:

"A tanítványok elmentek, és úgy cselekedtek, ahogy Jézus parancsolta nekik: odavezették a szamarat a csikójával együtt, ráterítették felsőruhájukat, Jézus pedig ráült. A sokaság legnagyobb része az útra terítette felsőruháját, mások ágakat vagdaltak a fákról, és az útra szórták. Az előtte és utána menő sokaság pedig ezt kiáltotta: "Hozsánna a Dávid Fiának! Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsanna a magasságban." Amint beért Jeruzsálembe, felbolydult az egész város, és ezt kérdezgették: "Ki ez?" A sokaság ezt mondta: "Ez Jézus, a galileai Názáretből való próféta." (Mt 21:6-11) Olvassunk el még három verset: Máté 27. részében a 20.-ik verstől a 22.-ik versig! "A főpapok és a vének azonban rávették a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust pedig veszítsék el. Erre a helytartó újra megkérdezte őket: "Mit kívántok, a kettő közül melyiket bocsássam nektek szabadon?" Azok ezt mondták: "Barabbást." Pilátus így szólt hozzájuk: "Mit tegyek akkor Jézussal, akit Krisztusnak mondanak?" Mindnyájan így kiáltották: "Feszíttessék meg!" (Mt 27:20-22) Imádkozzunk! Drága jó Atyánk! Hálát adok Neked, hogy itt lehetek az én drága testvéreim között. Uram Te látod, hogy mennyit imádkoztam, és ők is imádkoztak ezekért az összejövetelekért. Nem az a fontos, hogy itt egy Gulyás testvér van, hanem az a fontos, hogy Jézus itt legyen köztünk. Ember nem segíthet rajtunk, csak Isten tud segíteni az Ő Fiában, a Jézus Krisztusban, az Ő Szent Szelleme által. Könyörgöm Uram, hogy a Te Igéd újból legyen megvilágítva a Szentlelked által, hogy megértsük ezt. De legyen felkenve is a Szellemed olajával! Ó, Uram! És hadd jusson be a szívünkbe, hogy gyümölcsöt teremjünk a mi drága Megváltónk részére. Kérlek Uram minden egyes lélekért, aki megjelent a szent házadban. Külön-külön mindegyiknek megvan az ő problémája, az ő baja, de megvan az ő öröme is. Óh, Uram, Te mindenkihez tudsz szólni ma este, és óhajtasz szólni. Neked üzeneted van mindenkinek. Add, hogy figyeljük a szent Igédet, és befogadjuk a szívünkbe! Áldd meg Uram Igédet! Áldd meg szívünket! Áldd meg életünket! Bocsátkozzál alá e mai estén! Nyisd meg a Mennynek ajtaját! Hadd bocsátkozzon alá Isten ereje, hogy érintsen bennünket, hogy örömmel távozzunk erről a helyről, mert találkoztunk a királyok Királyával és az uraknak Urával! Szent nevében könyörgünk, és mindenki mondja: Ámen. Két fontos kérdésről olvastunk itt ebből a két Igéből. Az első Igében az a kérdés, Ki ez? Kicsoda ez? A második kérdés a második Igében: Mit tegyek Jézussal? Erre a két kérdésre nekünk is felelni kell majd.
Mi a véleményünk Jézusról? Ki ez?
Jézus bevonulását olvassuk Jeruzsálembe egy szamár hátán. Valahogy vezetők nem szoktak szamár hátán bevonulni, még abban az időben sem. Fehér lovakon, és gyönyörű aranyozott kis hintóban szoktak a vezetők, nagy vezetők jönni. De Jézus alázatosan, egy szamár háton lovagolt be Jeruzsálembe. Mégis olyan sok nép gyülekezett össze. Voltak, akik már vártak rá, mert Betániából jött. Ha János evangéliumában olvassátok ezt az esetet, azt látjátok, hogy ez mindjárt Lázár feltámasztása után történt, és elterjedt a hír, hogy ez az a Jézus, aki a halottat is fel tudja támasztani. Ezt fogadni kell! Vele jött egy nagy sokaság, a többiek már várták. Pálmaágat tettek le. Kabátjukat levették, és terítették le előtte. És azok, akik nem ismerték Jézust, még azok is csodálkoztak, hogy lehet ez? Itt jön egy szamárháton, és ennyire nagy népszerűségben van része. Hogy lehetséges ez? Ki ez? Aztán azok, akik ismerték már Jézust, azok megadták a választ. Ez a Názáreti Jézus! Halleluja! Ki ez? Hadd menjünk mi is sorba! A listát nézzük meg, hogy mit mond a Biblia! Milyen listát állít elő nekünk Jézusról? Ki ez? Ez a bűnösök barátja. Tudjátok, hogy mit csináltak a farizeusok, a vallásos vezetők? Hosszú köntöst vettek fel magukra. Távoltartották magukat a bűnösöktől. Ne érj hozzám, mert én szent vagyok! Ó, de utálta az Úr az ilyen képmutatást! Ezért olyan csodálatos volt ez, hogy ez, aki azt mondta, hogy Ő Istennek Fia, Ő nem tartotta magát távol a bűnösöktől. Összevegyült a bűnösökkel, miért, mert azokért jött. Éppen ezért vádolták Őt. Azt mondták a farizeusok, hogy ez a bűnösök barátja. Hála Istennek, hogy az! Hogy még ma is az! Ugye, hogy milyen jó, hogy az Úr nem a jókért jött? Nem tudom a te életed, de én kimaradtam volna. Nem voltam ám olyan jó! Ő a rosszakért jött. Halleluja! A bűnösökért jött, a bűnösök barátja. Ő együtt vacsorázott, együtt ebédelt a bűnösökkel. Ezt nem tudták ők megérteni, ezek a nagy képmutatók. Együtt vacsorázott! Hogy-hogy? Mondták, és panaszkodtak Jézus tanítványainak. A ti Mesteretek együtt eszik a bűnösökkel? Azt mondja az Úr Jézus: A betegeknek van szükségük az orvosra, nem az egészségeseknek. Nem a jókért jöttem, hogy azokat hívjam az igazságra, hanem a rosszakat, a bűnösöket. Ő a bűnösök barátja. Ó, de sokszor van szükségünk egy barátra. Ugye? Én valahogy rájöttem, tulajdonképpen, hogy írjam le, hogy milyen egy barát. Akkor rájöttem arra, hogy az a barát, aki ismeri minden rossz oldaladat, és ennek ellenére szeret. Ez az igaz barát! Az, aki miután megismert, hogy nem is vagy te olyan jó, és aztán faképnél hagy, az nem barát. Az Úr Jézus ismeri jobban minden porcikánkat, mint saját magunk. Ennek ellenére szeret minket. Halleluja! Ez az igazi barát. Az igazi barát sohasem hagy cserben. Így van ez testvérek? Sohasem hagy cserben. Mindent megtesz érted. Rágondolok egy fiatal lányra ott Romániában egy magyar, baptista testvérnőre, aki már fiatal lánykorában paralízises lett, megbénult. Nem tudta kezét, lábát mozgatni. Nem volt senkije, nem volt ki gondot viseljen rá. Volt neki egy barátnője. Azt mondta neki a barátnője: Én a te barátnőd vagyok. Én nem hagylak téged cserben. Nem megyek férjhez. Veled maradok. Gondot viselek rád. Találkoztam velük 50 év után. A testvérnő még mindig bénult, ágyhoz kötve, és ott van az az öreglány, már közel 70 éves, soha nem ment férjhez, csak azért, hogy gondot viseljen reá. Ha ember meg tudja tenni ezt, mennyivel inkább az Úr. Milyen jó! Ó, mi hű barátunk Jézus, aki mindenkor segít! Milyen jó eléje jönni imában. Nékünk ilyen jó barátunk van. Sokszor úgy gondolod, hogy egyedül vagy. Dehogyis vagy te egyedül! Ha Jézust elfogadtad, akkor van egy drága barátod, aki mindig veled van, aki mindig szeret. Előfordult az, hogy te elhagytad Őt. Te elkeserítetted Őt! De Ő soha téged. Halleluja!
Ki ez a Jézus? Ő a bűnök megbocsátója.
Én úgy szerettem volna ott lenni, amikor, egyszer Jézus tanít a templomban, egyszercsak nagy zűrzavar lett. Itt jönnek, ezek az önigazult, vallásos vezetők, ezek a képmutatók. Magukkal vonszoltak egy szegény, bűnös asszonyt. Igaz, hogy bűnös asszony volt. Parázna asszony volt. A farizeusok meg akarták fogni Jézust. Most meglátjuk, hogy milyen ez a Jézus! Uram paráznaságon rajta kaptuk. Na most, Mózes azt mondja, hogy az ilyeneket kíméletlenül meg kell kövezni. Mit mondasz Te? Na most megfogtuk Jézust! Jaj tudjátok én úgy élvezem, mikor az Úr Jézus adja a választ. Olyan bölcsen válaszol. Olyan bölcsen cselekszik mindent. Ámen. Halleluja! Nem adott nekik semmi választ. Elkezdett írni a porba. Mit írt oda? Nem tudjuk, de lehetséges, hogy mindegyiknek oda írta a nevét, és a neve után odaírta, hogy mi a bűne. Na mit mondott? Akinek köztetek nincs bűne, az dobja rá az első követ. Milyen bölcsen felelt meg az Úr! Milyen bölcsen védte meg ezt a bűnös asszonyt! Mind kivonultak, mert mind bűnösök voltak. Otthagyták a köveket. Elmentek. Szegény asszony, el tudom képzelni, hogy már látta a halált maga előtt. Tudta, hogy megérdemelte, mert vétkezett, és mégis, lehet, hogy gondolta magában, ó Uram, van segítség? Igaz a Mózes törvénye ezt mondja. Éppen most tanulmányozom újra az Ótestamentumot, és azt mondom magamnak, hogy milyen jó, hogy nem éltem én az Ótestamentum idején, mert olyan könnyen ki lett mondva erre is a halál, arra is a halál, a harmadikra is a halál. Ha ezt nem teszed úgy, akkor halál. Ha valaki csak szidta az anyját, az apját, akkor már azonnal meg kellett kövezni, halál erre, halál arra. Ó, Uram, milyen jó, hogy nem akkor éltem. Milyen jó, hogy most kegyelemben élek, és van kegyelem a bűnös számára. Halleluja! Van kegyelem! Szegény asszony remegve ott áll. Látja, hogy a gyilkosai mind eloszlanak. De még mindig ott van az Úr Jézus. Ő a Főbíró! Mit fog mondani az Úr? Akkor, amikor az Úr Jézus körülnéz és látja, hogy az asszony ott áll egyedül, azt mondja: "Asszony, hol vannak a te vádlóid? Senki sem kárhozatatott téged. Nem Uram, senki. Én sem kárhoztatlak. Menj és többé ne vétkezz!" Ó, de gyönyörű szavak. Ez azt jelentette, hogy az Úr megbocsájtott neki. Menj, és többé, ne vétkezz! Lehetséges, hogy ez volt az az asszony, aki majd később jött. Annyira telve volt a szíve hálával. Az Úr megmentette az életét, lelki életét, testi életét. Ezért jött a drága kenettel. Mosta az Úr lábait könnyeivel. Hajával törölte lábait, és a drága kenetet ráöntötte. Úgy olvassuk Lukács evangélium 7. részénél, mikor ez a farizeus meghívta ebédre, és jött ez az asszony. Lehetséges, hogy ugyanez volt. Nem állítom, de lehetséges, hogy ugyanez az asszony volt. Mosta lábait Jézusnak. Folytak a könnyei, olyan hálás volt az Úrnak. Akkor a farizeus azt mondta magában, ha ez az ember próféta volna, akkor tudná, hogy ez az asszony egy bűnös, és nem engedné, hogy érintse az ő lábát. Az Úr tudja a gondolatokat is. Vigyázz mit gondolsz, az Úr tudja, ismeri. Azt mondta neki, Simon valami mondanivalóm van neked. Érdekes az Úr még a dorgálást is olyan gyengéden teszi. Milyen drága, hű, gyengéd barát Ő! Valami mondanivalóm van neked Simon. Volt két adós. Az egyik adós volt 50 dénárral, a másik 500-zal. Mikor a Mester látta, hogy nem volt miből megadni. Mindegyiknek elhagyta az adósságát. Melyik fogja szeretni jobban a Mestert? Azt mondja: Úgy gondolom, akinek többet elengedett. Igazad van! Láttad ezt az asszonyt? Bejöttem a házadba, és az volt az udvariasság akkor, hogy legalább vizet adtak, hogy megmoshassa a lábát. Nekem még vizet sem adtál, hogy megmoshassam a lábam. Nézd meg ezt az asszonyt! Ez meg a könnyeivel mosogatta a lábam. Nekem csókot nem adtál! Akkoriban az volt a szokás, hogy megcsókolták a vendéget. Nem adtál egy csókot! De ő amióta bejött, nem szünt meg csókolgatni az én lábaimat. Sok volt a bűne, de megbocsátatott. Akinek sok megbocsátatott, az nagyon szeret. Halleluja!
Ki ez a Jézus?A bűnösök barátja, a bűnök megbocsátója.
Ki ez a Jézus? Ő az, aki a fáradtakat hívja pihenésre. Halleluja! Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok! De sokszor megfáradunk a munkánkban, de nem annyira a fizikai munkánkban, hanem a harcban. Sok harcunk van ugye ezen a Földön. Ó, de harcol a Sátán ellenünk. Ha kibékültél a Sátánnal, akkor nincs harcod, de akkor jaj neked ám a végén. De, ha nem, akkor harcod van, és belefáradsz a harcba, és ahogy közelebb jön az Úrnak a jövetele, annál nehezebb valahogy, annál nehezebben vonszoljuk magunkat. Belefáradunk. De az Úr hív pihenőkre. Halleluja! Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok! Nyugalmat adok néktek. Nemcsak a Mennyben, már itt az Úr meg tud nyugtatni. Úgy fel tud frissíteni lelkileg, testileg. Hányszor jöttem én a gyülekezetbe, olyan fáradt voltam, a fejem fájt. És nekem még prédikálni is kellett, tudjátok, ahogy prédikáltam érzem, hogy kezdek felfrissülni. Halleluja! Ez, aki hívja a fáradtakat a pihenésre! Fáradt vagy és megterhelve, jól esnék az enyhülés? Fáradtak ereje kicsoda? Jézus. Hozzá jönni, ó, ne késs.
Ki ez a Jézus? Ő a Tanácsadó.
Hányszor tanácstalanok vagyunk. Nem tudod, hogy mit tegyél. Keresel egy kiútat, keresel egy választ. Kérsz tanácsot emberektől, és abban nincsen semmi rossz, hiszen a Biblia is azt mondja, hogy "mert az eszes tanácsokkal viselek hadat hasznodra, és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van." Nincs abban semmi rossz. De néha még az emberek sem tudnak tanácsolni. De van egy Tanácsadó, aki olyan bölcsen tud tanácsot adni. Úgy tetszik nekem ez az Ige, a Dávidnak a bizonyságtétele "Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem." Az Úr tud igazgatni minket az Ő tanácsával. Ha mi olyan őszintén keresnénk az Úr tanácsát, mint az emberek tanácsát, akkor jobban járnánk, nem? Ő a Tanácsadó. Ez az egyik szolgálata. Hogy megjárta Józsué, igaz? A Józsué és a vének, amikor elfeledkeztek tanácsot kérni az Úrtól, és elhitték, hogy mit mond az a nép. Ott maradt egy csomó ellenség köztük, mert elhitték, hogy távolról jöttek. A Biblia kiemeli, hogy nem kértek tanácsot az Úrtól. Menjünk a Tanácsadóhoz, amikor tanácstalanok vagyunk! Menjünk hozzá! Ő még mindig a legjobb Tanácsadó! Ámen.
Ki ez az Úr? Ki ez a Jézus?Tanácsadó, drága Vigasztaló.
Lehetséges, hogy épp most vigaszra van szükséged. Ő a drága Vigasztaló. Azért mondja Pál apostól a levelében: "Amint bőséggel kijutott nekünk a Krisztus szenvedéseiből, úgy bőséges a mi vigasztalásunk is Krisztus által." Amíg ezen a Földön élünk, addig valami szenvedés kell, hogy jöjjön, mert a Biblia azt tanítja, hogy sok nyomorúságon keresztül kell Isten országába jutni. Kivesszük részünket. Azt mondta egy fiatal testvér Kolozsváron, Romániában, nagyon szerette az Urat. Uram, hát hogyhogy nekem nincsen semmi nehézségem, nincsen semmi szenvedésem, hát hogy-hogy nem szeretsz te engem? Azt mondja az Ige, hogy akit az Úr szeret, azt megfenyíti ám. Az a testvér nem tudta, hogy mit kér. Aztán kapott ám a fenyítésből. Nagyon drága testvér volt, de hát ő már kezdte kételni, hogy őt nem szereti az Úr, mivel hogy ő sose szenvedett semmit. Aztán akkora szenvedést kapott, úgy hogy betegnyugdíjba tették. Nagyon sokat szenvedett. Kijutott neki a szenvedésből, de kijutott a vigasztalásból is. Drága Jézus, Ő a Vígasztaló! Emberek nem tudnak téged úgy megvigasztalni. Csak az Úr. Ő minden, amibe részesülsz, minden nehézség, szenvedés, minden kísértés, mindenben amiben te résztveszel, az Úr is résztvett. Megkóstolta azért, hogy tudjon együtt érezni. Ő az igazi Vigasztaló. Emberek nem tudnak megérteni úgy, mint az Úr. Csak mondd el Jézusnak! Fáradt vagy és nyom a bűnnek terhe, mondd el Jézusnak. Szenvedsz, mondd el Jézusnak. Jézus azt fogja mondani: Gyermekem, én megértem. Átmentem ezen.
Ki ez az Úr? Ki ez a Jézus?Ő a Békesség Fejedelme!
Lehetséges, hogy épp most vihar dúl a szívedben. Dolgokat nem tudsz megérteni. Miért engedi meg ezt, vagy azt. Miért van szükségben részem. Miért van nehézségben, szenvedésben részem? És dúl a vihar belől. A Sátán támad. Ha az Úr gyermeke vagy, akkor miért engedi ezt meg? Dúl a vihar belől. Hívd a Békesség Fejedelmét! A Békesség Fejedelme lecsendesítette a nagy vihart, amikor Jézus a tanítványokkal utazott a hajón, és jött a nagy vihar, és Jézus aludt ott a hajón, és a tanítványok nagyon izgatottak, a hajó már majdnem süllyed, megijedtek. Halál veszélyben voltak, és felébresztették az Urat: Uram, nem törődsz azzal, hogy elveszünk! Akkor az Úr felállt, ó milyen hatalom volt ott. Felállt. Csend legyen! Abban a szempillantásban a vihar, a szél, a nagy hullámok mind lecsendesültek. Kisímultak. Nem csoda, hogy azok a tanítványok, akik más csodát vártak, ők már látták, hogy Jézus hogy gyógyítja a betegeket, megszaporítja a kenyeret, jár a vízen, ők mindezt látták, de mikor látták ezt a csodát. Ki ez? Ők is ezt mondták. Ki ez, hogy ennek még a viharok is engednek? Ó, ez az Isten Fia! Ha Ő azt a vihart le tudja csendesíteni, akkor a szívedben levő vihart is le tudja csendesíteni. Békességet ad. Tanítványokban is dúlt a vihar. Amikor megtudták, hogy Jézusnak el kell menni, itthagyja őket. El tudjátok képzelni? Ők azt hitték, hogy amikor jön a Messiás, akkor felállítja az országot, és ők majd együtt fognak vele uralkodni. Mind azon spekuláltak, hogy jussanak ők is trónra? Azt mondja Péter: Uram, mi mindent elhagytunk. Mit fogunk mi kapni? Mi lesz a hasznunk ebből? Mennyire haszonlesők voltak! Nem voltak ők jobbak, mint mi. Az Úr beszélt a keresztről, ők meg beszéltek a trónról, az uralkodásról. Most látják, hogy az Úr búcsúzik, nincs sehol az ország, ők nem fognak most uralkodni. Érdekes, hogy mikor feltámadt Jézus, még akkor is azt mondták, hogy ekkor állítod fel az országot Izráelnek? Nyugtalankodtak, vihar volt. Inség, félelem volt a szívükben. Dúlt a vihar. Az Úr belelátott a szíveikbe. Tudjátok, hogy mit mondott nekik, ahogy búcsúzkodott? "Békességet hagyok néktek, az én békességemet adom néktek. Nem úgy adom néktek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a szívetek, ne féljen." Halleluja! Nem csoda, hogy akkor is, amikor az Úr megjelenik a feltámadás után, az első szava hozzájuk az volt: Békesség! Békesség! Látta, hogy milyen a szívük. Ki ez a Jézus? Békesség fejedelme. Halleluja! Ma is békességet hoz.
Ki ez a Jézus? Ő a nagy Főorvos!
Minden betegséget gyógyított, vakokat, sántákat, némákat. Hatalma volt neki minden betegség felett. Amikor feltámadt, azt mondta: Minden hatalom nékem adatott. Betegségnek tünni kellett, amikor Ő szólott. Ő ugyanaz a Jézus ma is. A karja nem rövidült meg, a fülei nem dugultak be, az Ő könyörületessége nem fogyott el, az ereje éppen olyan nagy. Halleluja! Nem változott meg! Amit akkor megtett, Ő ma is megteszi. Ő a Főorvos. Elmentünk egy beteghez imádkozni Romániában. Kedves testvérnő el volt már keseredve, mert nagyon szendvedett. Azt mondja neki az anyja, na most már lányom ne búsulj, mert itt van a Főorvos segédorvosa. Ez a Főorvos, aki még ma is gyógyít. Ki ez a Jézus? Ez aki az ördögöket űzi ki. A gonosz lelkek remegnek még az Ő nevétől is. Amikor mások akarták kiűzni az ördögöket az Apostolok Cselekedetében az efézusi gyülekezetben történt, magukra vették, hogy ők is kiűzik az ördögöket, ahogy a Pál apostol tette. Azt hitték, hogy az olyan könnyen megy. Arra kérünk benneteket annak a Jézusnak a nevében, akit Pál prédikál. A gonosz lelkek azt mondták, hogy Jézust ismerjük, a Pálról is tudunk már, de kik vagytok ti? Testvéreim minden hű gyermekét az Úrnak ismernek a Pokolban is, és remegnek az imáiktól. Amikor ti térdeiteken vagytok, és hadakoztok imában, az ördögök remegnek. Ha Jézus nevét említitek, akkor már remegnek.
Ki ez a Jézus?Ő az, akinek hatalma van még a Halál felett is.
Ne búsulj te, hogy jön a halál! Az Úr Jézusnál vannak a kulcsok, a halál kulcsa. Addig te nem tudsz meghalni, még az Úr Jézus be nem teszi a kulcsot a halál kapujába, és ki nem nyitja, és azt mondja, menj be itt, és kijössz a másik oldalon a Mennyországba. Ez olyan, mint hogy lefekszünk este, és felébredünk egy új napra. Süt a nap újból. Ő az Úr a halál felett. Ő az Úr! Feltámadt a halálból! Halleluja! Eljön az az Ige, amikor a Halálnak is meg kell halni. Nem kell félni tőle, mert ő is meghal. Halál az utolsó ellenség. Ezt mondja a Biblia.
Ki ez a Jézus?Ő az, aki Szentlélekkel és tűzzel keresztel.
János azt mondta, hogy én vízzel keresztelek. Annyi vizes keresztény van ezen a világon. Vízzel meg vannak keresztelve, de tudjátok, hogy mire van szüksége az Úrnak? Tüzes keresztényekre, akikben ég a tűz. Lángol a tűz. Voltam egy helyen a múlt héten, azt mondták: Ó Gulyás testvér, így szokott ez lenni évekkel ezelőtt, hogy éreztük a Szentlélek erejét, és a Szent Szellem tüzét. Arra van szükségünk, hogy égjen az Úrnak tüze. Azt mondja a Biblia, hogy az oltáron állandóan égjen a tűz. Soha ki ne aludjon. Égjen a Szent Szellem tüze a te szívednek oltárán! Vagy csak pislogó mécses lettél? Hála az Úrnak, hogy Ő azt sem oltja ki! Füstölgő mécses van annyi. Ó mennyi füstölő keresztény van! Hű, de jól megmondtam én néhány nappal ezelőtt egy gyülekezetben ezeknek a füstölőknek! Aztán észrevettem az egyik asszonykát, hűha. Nem bántam én, akármennyit is hallelujázik! Mikor én erről beszéltem, akkor észrevettem, hogy elkezd remegni. Nyitotta ki a táskáját. Teszi be a kezét, és morzsolja össze a cigarettákat. Mondom, jól van Uram, jól van. Nézzétek, az Úr nem tagad meg tőled semmit sem, ami jó számodra, ami egészségedre válik, de most már több és több orvos bizonyítja be, hogy az halált okoz. Minden egyes cigaretta öt percet vesz el az életedből. Én akkor mindjárt végeztem egy kis számítást. Azok, akik 50 évet kellene, hogy éljenek, csak 40 évet élnek már. 10 évet elloptak saját maguktól. Ő az Úr Jézus, Ő az Úr, aki megszabadítja azokat, akik meg vannak kötözve mindezen dolgok által.
Ki ez a Jézus? Ő az Úr a természet fölött.
Az Ördög el akarta süllyeszteni, amikor elaludtak a hajóban. Azt gondolta magában, hogy ez a legjobb alkalom, hogy Jézus alszik. Hozok egy nagy vihart, alszik és elsüllyesztem Jézust. Jaj de buta az Ördög. Hogy lehet elsüllyeszteni, aki teremtette a tengert. A tetején jár. Járt a víz tetején. Lecsendesítette a vihart. Átváltoztatta a vizet borrá. Neki hatalma van, testvérek. Parancsol a csillagoknak. Azok megállnak, vagy megindulnak, amit mond, az történik. Ő mondja, és megtörténik. Ó, de hatalmas Isten Ő!
Ki ez a Jézus?Jézus maga is mond valamit önmagáról."Én vagyok az Út, az Igazság, és az Élet."
Ha Jézusban vagy, ha meghaltál még akkor is élsz. Ez olyan csodálatos, hogy a halálnak már nincs fullánkja. Én vagyok az ajtó. Rajta keresztül megyünk át. Én vagyok a feltámadás és az élet. Pál apostol azt mondja, hogy Ő az egyetlen közbenjáró, Jézus. Péter azt mondja, hogy nincsen más név, amely által üdvözülünk. János apostol pedig azt mondja, Ő az Istennek Igéje. Élő Ige! Sokszor imádkozom, hogy Uram az írott Ige által hirdettetik, hogy jöjjön el az élő Ige. Hadd lássuk az élő Igét a megírott Igében! Ő a királyok Királya, és az uraknak Ura. Az a sok sok király ezen a Földön, sokan lebuktak, mások még mindig fickándoznak, de nemsokára meg kell hajoljanak. Ő még másvalaki, Ő a mi Vőlegényünk. A menyasszony mikor távol van a vőlegény, ó de várja. A menyasszony mondja: Jöjj! Aki szomjazik jöjjön. Nemsokára megszólal a trombita. És hallatszik: Imhol jő a Vőlegény. Jöjjetek ki elébe! Vajon hánynak lesz a lámpása készen? Úgy mind a 10 szűz volt. De csak 5 volt okos. Tudjátok mit jelent az? Azok mind hívők voltak, és mégis csak 5 jutott be belőlük. Mindegyiknek volt lámpása. Csak egy dolog hiányzott, az olaj. Van-e olaj a lámpásodban? Ég-e a Szent Szellem tüze a szívedben? Az Úr Jézus a Vőlegény. Ő készíti a menyasszonyát. Ó, milyen csodálatos lesz, amikor eljön.
Befejezésül a második kérdésre adjunk választ. Pilátus azt mondja, hogy van nektek egy törvényetek, hogy az ünnep alatt egyet szabadon bocsáthatok a foglyok közül. Ott volt Barabbás, a nagy gyilkos, és ott volt Jézus, a Megváltó. Kit bocsájtsak el? Mindenki azt mondta: Bocsásd el nékünk Barabbást, a gyilkost! Gyilkost! Ő, de fájhatott az Úr Jézusnak. Látjátok, ti beszéltek fájdalomról, csalódásról. Ő jött az övéihez, de az övéi nem fogadták be. Hogy fájhatott az Úr Jézusnak, hogy érettetek jöttem. Ti elutasítotok engem. Hogy fáj az anya szívének, amikor saját gyermeke azt mondja, hogy nem ismerlek, nem akarlak. Mit tegyek ezzel a Jézussal? Azt kérdezi Pilátus. Ez a nagy kérdés neked is, mit teszel te Jézussal? Valamit fogsz tenni vele. Itt nem lehet senki sem semleges. Itt mindenki valamit fog tenni Jézussal. Vagy elutasítod, vagy elfogadod Őt. Amikor te nem fogadod el, akkor már automatikusan elutasítottad Őt. Itt nem lehet semlegesnek maradni. Vagy egyik, vagy másik. Mit tegyek Jézussal? Mit teszel Jézussal? Elárulhatod Őt. Azt tette Júdás is. Nem fontos szavakkal eláruljad, a cselekedetekkel is elárulhatod Őt. Megtagadhatod Őt. Péter ezt tette, de hála az Úrnak, hogy ő megtért ebből a megtagadásból. Nagyon keservesen sírt ám! Isten adott kegyelmet neki. Te elhagyhatod Őt, a tanítványok is ezt tették, amikor elfogták Jézust. Mind otthagyták, pedig, ó, hogy fogadkoztak, hogy nem Uram, én soha meg nem tagadlak, soha el nem hagylak. Fogadkoztak. Látjátok milyen gyengék voltak a Szentlélek nélkül! Hiába jártak Jézussal három évig! A legjobb Biblia iskolában voltak. A legjobb tanításban volt részük. Nem volt meg az erő bennük. Azt hiszem, hogy Péter igazat mondott, amikor azt mondta, hogy Uram, én képes vagyok meghalni. Hiszem, hogy őszintén mondta, de nem ismerte, hogy milyen gyenge ő. Miután a Szentlélek bejött, többet nem tagadta meg! Tanítványok többé nem hagyták el Jézust. Adott nekik erőt. Vesztek ti erőt, miután eljön a Szentlélek! Mit teszel Vele? Ez a te feladatod. A te felelősséged. Elutasíthatod. Ő nem erőszakoskodik. Erőszakkal nem jön be egy szívbe se. El lehet utasítani könnyen. Azért van hasonlítva egy bárányhoz, milyen szelíd egy bárány. Láttátok azt a képet, amikor Jézus kopog kívül? Azt is hallottátok, hogy valaki azt mondta, hogy az a kép hibás, mert az ajtón nincs kilincs. Aki a képet festette, azt mondta, hogy nem hibás. Ennek az ajtónak csak belől van kilincse. Neked kell megnyitni. Az Úr Jézus nem nyitja meg. Ezért mondja, hogy én az ajtó előtt állok és zörgetek. Ha valaki megnyitja az ajtót, én bejövök hozzá. Az Úr Jézus mindig eljön oda, ahova meghívják. Ő soha nincs lefoglalva annyira. Egy kis bajt okozott, hogy Gulyás testvért hívták jobbra-balra, de Gulyás testvér csak egy helyen lehet egyszerre, de nem így van az Úr Jézussal. Ő mindenütt ott lehet egyszerre. Hívhatod, jön. Nincs lefoglalva. Ott áll és kopog. Milyen szomorú, hogy mikor az Úr Jézus először jött el a világra, nem volt hely számára. Ő teremtette ezt a világot, az egész mindenséget, beleértve, ezt a kis Földet, mert a Föld a nagy világűrben olyan, mint egy porszem. Ő teremtette, és mégsem volt hely. Ott kellett egy jászolban megszületnie. Hányszor mondtam el, hogy az Úr most is itt van, és jön, és kér egy kis helyet. Lehetséges, hogy pont a te szívedben kér egy helyet. Engedd be, adj Neki egy kis helyet! Elutasíthatod Őt? Nem. De abban biztos lehetsz, hogy egyszer te fogsz kopogni Krisztus országának kapujánál. Uram, adj egy kis helyet! Amikor én kopogtam a te szívednél, te nem adtál helyet. Te elutasítottál. Most nekem nincs helyem számodra. Akinek most nincsen helye Jézus számára, annak nem lesz hely Krisztus országában. Nincs helyed Jézus számára? Te megvetheted Őt, mint a pogányok, megfeszítheted Őt, mint a római katonák, vagy elfogadhatod Őt. Ez mind tőlünk függ. Mit teszel Jézussal? Valamit neked tenni kell! Most adtunk egy listát, hogy ki is ez a Jézus. Minden, minden nékem Jézus. Barát, Tanácsadó, Megbocsájtó, Vőlegény, Király, Mindenünk nekünk! Halleluja! Annak, aki elutasítja Őt, annak csak egy lesz: ítélő Bíró. Az Úr szomorúan eltávozik azoktól, akik nem fogadják be. Tudja, hogy mi vár rájuk. Ők nem tudják, mert meg vannak vakítva. Mit teszel Jézussal? Ez a kérdés ma is.
Imádkozzunk! Drága jó Atyám, nem tudunk elég hálát mondani Jézusért, Istennek szent Fiáért. Drága jó Barát, Megmentő, Megváltó, Megtartó, Üdvözítő, Főorvos, királyok Királya, drága Vőlegény, Ő minden minékünk. Drága Jézus, könyörgünk Uram, hogy mind jobban, és jobban megismerjünk Téged, akinek hatalma van minden hatalom fölött, hiszen, ezért mondtad, hogy minden hatalom nékem adatott a Mennyben és a Földön. Áldva legyél Uram! Neked hatalmad van minden kísértés fölött, a halál fölött, a betegség fölött, minden fölött hatalmad van. Áldva legyél Uram! Könyörgöm, hogy te a mai nap is, jelenj meg az életünkben, a mi szívünkben. Ha van valaki, a mai nap, aki még nem ismert meg téged, még ma ismerjenek meg Téged. Te már annyit vártál, annyit kopogtál, és még mindig vársz. Meddig kell még könyörögnöd, hogy várjál, ameddig a szív megnyílik. Mindenki részére van itt üzenet. Mit teszel Jézussal? Kérlek fogadd el Őt! Ne utasítsd el! Imádkozom érted. Az Úr ismeri a szívedet. Emeld fel a kezed! Istenem ne engedd, hogy bárki is kimaradjon. A végzetes bűn, ha elutasítunk Téged. A Szentlelked tűze szálljon le!

VERS

2009-10-23T15:05:00.002+02:00

Akkor jön el
2009. szeptember 10. 12:54 - sa
Versek
Szerző: Füle Lajos
Ha fájni kezd majd, ami vagy,
és ami nem vagy, bár lehetnél,
majd ha bevallod végre, hogy
sosem voltál igaz keresztyén,
ha fájni fog, hogy annyian
vannak, kiket megejt a tévhit,
s ajkadról értük száll ima,
akkor jön el az ébredés itt.

Majd hogyha bűnné lesz a bűn,
s a Golgotához sírva érsz el
letenni ott mind keserűn
nem alkudva testtel és vérrel,
majd ha hálát adsz JÉZUSÉRT,
s a döntésed is végleg megérik,
mert megtisztított az a Vér
akkor jön el az ébredés itt.

Majd hogyha jobban érdekel
kik õk, akik vetnek, aratnak
s közéjük állsz és nem leszel
többé olyan fontos magadnak,
mert látod már a tájat itt,
amely aratásra fehérlik,
s munkára lelkesít a hit
akkor jön el az ébredés itt.

Igés képek

2009-10-23T12:57:00.003+02:00

Napi áhitat

2009-10-23T12:55:00.003+02:00

A szeretet könnyei
"1Elhatároztam tehát magamban, hogy nem megyek hozzátok ismét szomorúsággal. 2Mert ha megszomorítlak titeket, akkor ki vidámít meg engem, hacsak nem az, akit én megszomorítok? 3Azért is írtam levélben erről, hogy amikor megérkezem, ne érjen szomorúság azok miatt, akiknek örülnöm kellene, mert meg vagyok győződve arról, hogy az én örömöm mindnyájatoké. 4Mert sok gyötrődés és szívbeli szorongás között, sok könnyhullatással írtam nektek, nem azért, hogy megszomorodjatok, hanem hogy megismerjétek azt a szeretetet, amely igen erős énbennem irántatok." (2Korinthus 2,1-4)
Pál apostol nemcsak kemény tudott lenni, amikor a fenyítést gyakorolta Korinthusban, nemcsak kemény levelet tudott írni, amikor intette őket, hanem szerető és együtt érző is. Isten elvárja tőlünk a határozottságot, az egyenességet, de ugyanakkor elvárja az együttérzést is. Jézus ostort ragadott a jeruzsálemi templomban üzletelők és pénzváltók ellen, kiűzte és határozottan elítélte őket, de tudott sírni is a nép szívének keménysége miatt, illetve azon, hogy elutasították Isten küldötteit: "Jeruzsálem, Jeruzsálem, ... hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, ahogyan a tyúk szárnya alá gyűjti a csibéit, de ti nem akartátok!" (Mt 23,37) Pál apostol is határozottan fellépett a bűn ellen, nem is egyszer, de a szeretet nem apadt meg benne a korinthusiak iránt, és a szeretet könnyei is elárasztották: "És így ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi, ha dicsőségben részesül az egyik tag, vele együtt örül valamennyi" (1Kor 12,26). Szólalj el határozottan a bűn ellen, de szeretettel, és tudj sírni is a bűnös fölött! /RO/
Raina Ottó - Erdély

Napi útranaló

2009-10-23T12:55:00.001+02:00

„Azután megparancsoltam a lévitáknak, hogy tisztítsák meg magukat, jöjjenek el, és őrizzék a kapukat, hogy az emberek megszenteljék a nyugalom napját. Ezért is emlékezz meg rólam, Istenem, és légy kegyelmes hozzám nagy szereteted szerint!”
Nehémiás könyve 13:22
„Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom.”
Korinthusiakhoz írt első levél 13:1

Igés képek

2009-10-05T09:38:00.003+02:00

Csendes csodák

2009-10-05T09:12:00.003+02:00

Reményik Sándor

Csendes csodák

Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tûz nyelje el Sodomát.
A Mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.
Tedd a kezedet a szívedre,
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?
Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüst pontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?
Nézd, árnyékod hogy fut el elõled,
Hogy nõ, hogy törpül el veled,
Nem csoda ez? - s hogy tükrözõdni
Látod a vízben az eget?
Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök.

Napi gondolatok Carl Eichhorn Isten muhelyében

2009-10-05T09:08:00.003+02:00

OKTÓBER 5.
Az igazi nagyság
Versengés is támadt köztük, hogy ki tekinthetõ közülük a legnagyobbnak. (Lukács 22, 24)
Ezúttal a tanítványok más kérdést vitatnak meg. Elõzõleg arról volt szó, hogy ki a legnagyobb köztük (Luk 9, 46), most pedig, hogy ki tekinthetõ a legnagyobbnak, ti. az Úr Jézus kit tekint annak. Az Õ szemében ki ér a legtöbbet? Kié az elsõ hely? Eddig úgy látszott, Péteré, hiszen neki mondta az Úr: „Te Péter vagy és én ezen a kõsziklán építem fel az én egyházamat." Ezen az estén pedig Jánosé volt a kiváltságos hely (Ján 13, 23). Bizonyára ez adott okot az újabb vitára. Többször volt emiatt viszálykodás a tanítványok között, mert a nagyravágyás sok súrlódásnak az oka nemcsak a világban, hanem keresztyén körökben is. Jézus ezt a gondolkodást tanítványainál egy közéjük állított gyermek példájával szégyenítette meg. „Míg olyan kicsivé nem lesztek (a saját szemetekben), mint ez a gyermek, nem juthattok be a mennyek országába." Még megszégyenítõbb volt, amikor az utolsó este, rangvitájuk után, Jézus megmosta a lábukat. Ez különben a rabszolga dolga volt, ha vendégek érkeztek vacsorára. Egyik tanítványa sem vállalkozott erre, mielõtt asztalhoz ültek volna ezen az utolsó estén. Így hát maga a Mester vállalta. Érzékeny büntetés volt ez gõgösségükért; Péter egész életében nem felejtette el, hogyan vette akkor magára az Úr a rabszolgakötényt. Ezt látjuk 1 Pét 5, 5-ben is: „Öltsétek fel az alázatosságot" (szó szerint: a rabszolgakötényt) - írja.
Jézus nagysága a szolgálatban. mutatkozott meg. Így kellene lenni az övéinél is. A világ királyai uralkodnak, a menny királya szolgál. A világ urai sok üres és hízelgõ megtiszteltetést kapnak. Jézus tanítványai között a legnagyobb is legyen olyan, mint a legfiatalabb, aki mindenben alárendeli magát másoknak. Isten országában õk a nagyok, de a világ lekicsinyli, az utolsó helyre állítja õket. Magas állásukat a szolgálatban mutatják meg. Adni akarnak másoknak, nem föléjük kerekedni. Aki elsõ akar lenni Isten országában, annak szolgálni kell, a „lábmosás szolgálatát" kell végezni. Nemcsak betegágy mellett, elhagyott gyermekek, öregek és szegények között akad rá alkalom. Jézus szerint az is lábmosás, ha elviseljük mások szeretetlenségét, visszásságát, szeszélyeit és éles nyelvét, s nem fordítunk nekik hátat, bármennyi kellemetlenséget okoznak is. A tanítvány magatartásá az alázat.

Napi áhitat

2009-10-05T09:03:00.002+02:00

Előkészület a templomépítésre
"1Azután ezt mondta Dávid: Itt lesz Istennek, az ÚRnak a háza, és itt lesz Izráel égőáldozati oltára! 2Dávid azért megparancsolta, hogy gyűjtsék össze a jövevényeket Izráel országában, és kőfejtésre rendelte őket, hogy kőtömböket fejtsenek Isten háza építéséhez. 3Bőven szerzett Dávid vasat a kapuszárnyakhoz való szegeknek és sarokvasaknak, meg rezet is mérhetetlenül sokat, 4továbbá számtalan cédrusfát, mert a szidóniak és tírusziak bőségesen szállítottak Dávidnak cédrusfát. 5Dávid ugyanis ezt gondolta: Az én fiam, Salamon még tapasztalatlan ifjú, az ÚRnak pedig olyan házat kell építeni, hogy hírneve és ékessége mindent fölülmúljon az egész földön. Ezért én mindent megszerzek neki. Meg is szerzett Dávid mindent bőven még halála előtt. 6És hívatta a fiát, Salamont, és megparancsolta neki, hogy építsen házat az ÚRnak, Izráel Istenének. 7Ezt mondta Dávid Salamonnak: Fiam, én magam szándékoztam házat építeni Istenem, az ÚR nevének tiszteletére. 8De az ÚR igéje így szólt hozzám: Sok vért ontottál, nagy háborúkat viseltél. Nem építhetsz házat az én nevem tiszteletére, mert sok vért ontottál ki előttem a földre. 9De fiad fog születni, ő a nyugalom embere lesz, mert nyugalmat adok neki a körülötte levő összes ellenségtől. Salamon lesz a neve, mert békességet és nyugalmat adok Izráelnek az ő idejében. 10Ő épít majd házat nevem tiszteletére. Ő a fiam lesz, és én atyja leszek, és örökre megszilárdítom királyi trónját Izráelben. 11Most hát, fiam, az ÚR legyen veled, hogy sikeresen fölépíthesd Istenednek az ÚRnak a házát, ahogyan kijelentette rólad. 12Bárcsak adna neked az ÚR észt és értelmet, amikor Izráel fölé rendel, hogy megtartsd Istenednek, az ÚRnak a törvényét! 13Akkor jársz sikerrel, ha megtartod és végrehajtod azokat a rendelkezéseket és törvényeket, amelyeket az ÚR Mózes által parancsolt Izráelnek. Légy erős és bátor, ne félj, és ne rettegj! 14Látod, én nagy fáradsággal szereztem az ÚR házához százezer talentum aranyat, egymillió talentum ezüstöt; a rezet és vasat már meg sem lehet mérni, olyan sok van. Épületfát és követ is szereztem; te gyarapítsd ezeket! 15Bőven van munkásod: kőfejtő, kőfaragó és ács, és mindenféle munkához értő ember. 16Az aranynak, ezüstnek, réznek és vasnak se szeri, se száma. Fogj munkához, az ÚR legyen veled! 17Izráel összes vezetőinek pedig megparancsolta Dávid, hogy segítsenek fiának, Salamonnak: 18Bizony veletek volt Istenetek, az ÚR, és nyugalmat adott nektek mindenfelől! Mert kezembe adta az ország lakóit, és meghódolt az ország az ÚR előtt és az ő népe előtt. 19Most azért igyekezzetek szívvel-lélekkel keresni Isteneteket, az URat. Fogjatok hozzá, és építsétek föl Istennek, az ÚRnak a szentélyét, hogy bevihessétek az ÚR szövetségládáját és az Isten szentélyének az edényeit abba a templomba, amely az ÚR neve tiszteletére épül." ( 1Krónikák 22)
Dávid király a legjobb szándékkal, emberileg mindent megtett, hogy az Úrhoz méltó templomot építsen: a neki kijáró, hozzá illő minőségű alapanyagokat szerezte meg (3-5. v.). Isten mégsem engedte neki, hogy önzetlen, nemes tervét véghezvigye (8. v.). Nehéz szolgálat az olyan, ahol az ember nincs szem előtt, a központban, és nem kap az emberektől azonnali elismerést, hanem a háttér- vagy inkább alapozó munkák jutnak neki, és "csak" Isten jutalmazza, talán nem is hamar. Őszinte hivatástudat és nagy alázat szükséges ahhoz, hogy valaki sokak által nem látott és elismert munkát vállaljon a gyülekezetben vagy a társadalomban. Önzetlenséget igényel, hogy valaki a vállát tartsa más számára, hogy az "elérje a gyümölcsöt" (vö. 14-16. v.). Emberileg a sikert közvetlenül learatót szokta elismerés övezni, aki pedig őt odáig elsegítette, rendszerint feledésbe merül. Ezt a törvényszerűséget ismerve még inkább tiszteletre méltó, ha valaki vállalja, hogy neve a "stáblista" második vagy akár éppen utolsó sorában jelenjen meg. Dávid király valami hasonlót tett meg, amikor engedelmesen fiának, Salamonnak adta át az első templom megépítésének lehetőségét, akinek így már csak a látványosabb, de kevésbé verejtékes munkafázisok maradtak. Igyekezzünk mi is arra, hogy a teljes képet szem előtt tartva a szolgálatunk ügyének egészét szemléljünk, és annak bármely - akár legapróbb - részét önzetlenül vállaljuk! /VE/

Igés képek

2009-10-04T12:10:00.004+02:00

Uram többet

2009-10-04T12:03:00.002+02:00

Uram, többet

Kérem a Lélek szent lángját?
Tisztítsd meg szívem hõ vágyát,
Tedd szentté lábam alatt a földet!
Utad enyém,
De ha még feltámad bennem,
Hogy jó lenne másfelé is mennem,
Te szent kardoddal tiltón állj elém!

Maradj közel,
Szeretett Ötvösmestere,
Míg lelkem ezüst tengere
Kiábrázolja Szent Arcod! Jövel!
Olyan leszek
Elõtted majd, mint a rózsa,
Hibátlan! Szent virradóra
Új illatárral áldozom neked.

Amy Carmichael

Napi gondolatok Carl Eichhorn Isten muhelyében

2009-10-04T12:00:00.001+02:00

A hatalmas mágnes
„Én pedig, ha felemeltetem a földről, mindeneket magamhoz vonzok"
(Jn 12,32).
Istennek munkásai, gyertek, bátorodjatok fel! Attól féltek, hogy
igehirdetésetek nem vonzza az embereket? Próbáljátok meg a
megfeszített, feltámadott és mennybe ment Megváltót hirdetni. Ez a
legnagyobb „vonzerő", amely valaha is nyilvánvaló lett az emberek
között. Mert mi egyéb vont téged is oda Krisztushoz, ha nem Krisztus
maga? Ha valami más késztetett arra, hogy „hívő" legyél, hamarosan el
fogod hagyni „hitedet". De ha Krisztus lénye ragadott meg, akkor Ő meg
is tart az élő hitben mindvégig. Miért kételkedet tehát abban, hogy
Krisztus ereje másokat is magához tud vonzani? Indulj Krisztus Jézus
nevében azokhoz, akik idáig megmakacsolták magukat, és majd meglátod,
hogy az Úr Krisztus őket is magához fogja vonzani.
Az Ő hívásának egyetlen ember sem tud ellenállni. Legyen fiatal
vagy öreg, gazdag vagy szegény, tanulatlan vagy tudós, kiállhatatlan
vagy szeretetreméltó - egyszer minden ember megérzi vonzóerejét.
Krisztus maga a nagy mágnes. Ne keressünk másikat. A zene nem vonz
Krisztushoz, sem az ékesszólás, sem a szép szertartás vagy ügyes
hírverés. Önmagában mindez nem elég. Krisztus kell, hogy az embereket
önmagához vonzza, és Ő ezt meg is tudja tenni. Ne próbálkozz tehát
semmiféle modern emberi ügyeskedéssel, hanem - mint Isten munkásaihoz
illik - az Ő módján dolgozzál. Krisztushoz hívd az embereket úgy, hogy
magad is Krisztusban vagy, és meglátod: Ő rajtad keresztül hívja majd
az embereket önmagához.

Napi áhitat

2009-10-04T11:57:00.002+02:00

Elfordulás az emberi erőtől
" 7De Isten rossznak látta ezt, és megverte Izráelt. 8Akkor ezt mondta Dávid az Istennek: Nagyot vétettem azzal, hogy ezt tettem! Most azért bocsásd meg szolgád bűnét, mert igen esztelenül cselekedtem! 9Ekkor így szólt az ÚR Gádhoz, Dávid látnokához: 10Menj, és mondd meg Dávidnak: Ezt mondja az ÚR: Három lehetőséget adok neked, válassz ki közülük egyet, és én azt teszem veled! 11Bement tehát Gád Dávidhoz, és ezt mondta neki: Így szól az ÚR: Válassz! 12Három esztendeig tartó éhínség legyen? Vagy dúljanak három hónapig támadóid, és érjen utol ellenséged fegyvere? Vagy legyen három napon át az ÚR fegyvere, a dögvész az országban, és pusztítson az ÚR angyala Izráelnek egész területén? Most azért döntsd el, milyen választ vigyek annak, aki engem küldött. 13Dávid ezt felelte Gádnak: Igen nehéz helyzetben vagyok. Inkább essem az ÚR kezébe, mert igen nagy az ő irgalma. Csak ember kezébe ne essem! 14Az ÚR tehát dögvészt bocsátott Izráelre, és elhullott Izráelben hetvenezer ember. 15Az Isten angyalt küldött Jeruzsálembe, hogy pusztítsa azt. De amikor pusztított, odanézett az ÚR, bánkódni kezdett a veszedelem miatt, és ezt parancsolta a pusztító angyalnak: Elég! Most már hagyd abba! Az ÚR angyala akkor éppen a jebúszi Ornán szérűje mellett állt. 16Dávid fölemelte a tekintetét, és látta, hogy az ÚR angyala ott áll az ég és a föld között, kezében kivont karddal, amelyet Jeruzsálem ellen nyújtott ki. Ekkor Dávid és a vének zsákba burkolózva arcra borultak. 17Dávid pedig ezt mondta Istennek: Hiszen én mondtam, hogy számlálják meg a népet! Én magam vagyok az, aki vétkeztem és nagy gonoszságot követtem el. De az én nyájam nem követett el semmit! URam Istenem, sújtson le kezed inkább énrám és az én rokonságomra, de népedet ne bántsd! 18Ekkor az ÚR angyala azt üzente Gád által Dávidnak, hogy menjen és állítson oltárt az ÚRnak a jebúszi Ornán szérűjén. 19Elment tehát Dávid Gád beszéde szerint, amelyet az ÚR nevében mondott. 20Amikor Ornán arra fordult, meglátta az angyalt; vele levő négy fia pedig elrejtőzött. Ornán éppen búzát csépelt. 21Dávid pedig odament Ornánhoz. Amikor Ornán föltekintett, és meglátta Dávidot, kiment a szérűről, és arccal a földre borult Dávid előtt. 22Dávid így szólt Ornánhoz: Add nekem ezt a szérűt, hadd építsek itt oltárt az ÚRnak! Teljes áron add nekem, hogy megszűnjék a csapás a népen. 23Ornán így felelt Dávidnak: Fogadd el, azután tegye az én uram, királyom, amit jónak lát! Nézd, odaadom a marhákat égőáldozatnak, a cséplő eszközöket tűzifának, a búzát pedig ételáldozatnak. Mindent odaadok. 24De Dávid király ezt mondta Ornánnak: Így nem, hanem csak teljes áron akarom megvenni, mert nem akarom az ÚRnak adni a tiedet, és nem akarok ingyen kapott égőáldozatot bemutatni. 25Adott tehát Dávid Ornánnak azért a helyért hatszáz sekel súlyú aranyat. 26Azután oltárt épített ott Dávid az ÚRnak, égőáldozatot és békeáldozatot mutatott be, és az ÚRhoz kiáltott. Ő pedig feleletül tüzet adott az égből az égőáldozati oltárra. 27Az ÚR szólt az angyalnak, és az visszatette kardját a hüvelyébe. 28Abban az időben Dávid látva, hogy az ÚR a jebúszi Ornán szérűjén válaszolt neki, ott mutatott be áldozatokat. 29Az ÚR hajléka ugyanis, amelyet Mózes készített a pusztában, valamint az égőáldozati oltár abban az időben a gibeóni áldozóhalmon volt. 30Dávid azonban nem mert az Isten színe elé menni, hogy megkérdezze őt, úgy megrettent az ÚR angyalának a kardjától." (1Krónikák 21,7-30)
A babiloni fogságból való visszatérés után keletkezett történelmi iratok részeként a Krónikák könyvének célja a már korábban lejegyzett történetek újraelmondása némi csiszolással, kiegészítéssel vagy éppen kihagyással.Mindezt egy végigvonuló meghatározó hangsúly alkalmazásával teszi, ami nem más, mint a fogság utáni helyreálláshoz vezető út legfőbb kapaszkodója, a templom és az ahhoz kapcsolódó kultusz. Talán ennek tulajdonítható, hogy kizárólag a Jeruzsálemet magában foglaló déli országrésszel foglalkozik, valamint a Jézusig vezető dinasztia első királyától, Dávidtól kezdi meg az események lényegi tárgyalását, Sault (az ország ténylegesen első királyát) csak hanyatlásában említve meg. Azt sugallja ezzel, hogy a nép történelmének érdemi és maradandó szakasza akkor kezdődik, amikor a templom körüli forgolódás megindul. A legfontosabbnak azt tartja, hogy Isten jelen van az ő népe között fizikailag is, illetve a vele való találkozás helyszínét tartja lényegesnek, nem az emberi erőt és vívmányokat. A nép addigi sorsának értékelő újrafogalmazásából fakadóan, a Krónikák könyveit olvasva hasonló élményünk támadhat, mint a négyféle, mégis egy evangélium tanulmányozásakor. Kisebb-nagyobb - többnyire adatbeli - eltérések, más-más előadói stílus, a szándékolt központi üzenet azonban azonos. Ma délelőtti történetünk is párhuzamosan olvasható 2Sám 24-ben. A Krónikás már egy érettebb, többet tapasztalt korban ki meri mondani a király botlásának okát: "a sátán ... támadt, és rávette Dávidot" (1. v.; vö. 2Sám 24,1). A lényeg azonban ugyanaz mindkét olvasatban: a király vétett Isten ellen, s ezért büntetés járt. Mindazonáltal már az Ószövetség lapjain is áttűnik Isten kegyelmes szeretete, még jogos ítéletén keresztül is! Jól példázza ezt az a mozzanat, amikor az Úr visszahívja végrehajtó angyalát (15. v.). A könyv leírásakor még frissen él a választott népben az Isten ítéletét megtestesítő fogság réme, a következetesség szigora, de még ennél is aktuálisabb élmény bennük a megbocsátó elengedés és a szabadulás átélése. Bár sokszor lett volna alkalma és joga az Úrnak egyszer s mindenkorra gátat szabni az ember ámokfutásának, mégis minden esetben korlátozta haragját hol létszámban (lásd Noé családja), hol időben (70 év), és megóvta teremtettjeit a visszafordíthatatlan pusztulástól. Dávid tette azért számított bűnnek, mert a földi paraméterekre helyezve a hangsúlyt jólétével és eredményeivel volt elfoglalva. Ezzel szemben Isten arra neveli az övéit, hogy ne emberi erőben és kapacitásban bizakodjanak, hanem mindenkor és minden helyzetben kizárólag őbenne legyen hitük a jövőt illetően. Hányszor vétettünk e téren mi is! Urunk viszont hányszor megkönyörült rajtunk! "Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul." (JSir 3,22-23) /VE/

Igés képek

2009-10-03T10:47:00.003+02:00

Tégy Uram engem

2009-10-03T10:43:00.002+02:00

Füle Lajos:

Tégy, Uram engem áldássá

Tégy, Uram engem áldássá,
Lelkedet úgy várom!
Tedd, Te a szívem hálássá,
Hogy neked szolgáljon.
Bárhová küldesz, ajkamról
Zengjen a víg ének,
Tégy, Uram engem áldássá, Oly sok a bús élet!

Tégy, Uram, engem testvérré,
Lelkedet úgy kérem,
tedd Te a szívem, tedd késszé
bízni a testvérben!
Sejteni engedd: mit érez,
boldog-e, szenved-é?
Vígy közelebb a testvérhez,
népedet tedd eggyé!

Napi gondolatok Carl Eichhorn Isten muhelyében

2009-10-03T10:11:00.001+02:00

Az Úr lényének visszatükröződése„Én pedig meglátom orcádat, mint igaz ember, öröm tölt el, ha meglátlak, amikor fölébredek" (Zsolt 17,15). A világ fiait a földi javak gazdagítják és boldogítják, ezeket hagyják örökül gyermekeiknek is. A hívőknek azonban másféle kincseik vannak. Mi nem e világ gazdagsága után törekszünk, hanem magasabbra és távolabbra nézünk. A mi gazdagságunk kettős gazdagság. Itt örvendezhetünk Isten jelenlétének, odaát pedig hasonlóak leszünk majd Őhozzá. Itt mint igazak nézhetünk Istenre, mert Krisztus Jézusban megigazultunk. Milyen nagy öröm a kiengesztelődött Úrra tekinteni! Isten dicsősége, ahogyanaz Krisztus arcán tükröződik, valóságos földi mennyországot varázsol körénk, és ebben van eljövendő mennyországunk ígérete is. De nem elég csupán nézni, át is kell formálódnunk annak a képére, akire tekintünk. Ha reggel felébredünk, eszméljünk rá, hogy Urunk szépségeit kell visszatükröznünk. Ha hittel tekintünk Istenre, annak átalakító hatása lesz önmagunkra nézve is. Jézus Krisztus ábrázata mélyen belevésődik a szívünkbe, és az Ő lénye átformálja szívünket. Ez a legnagyobb öröm: meglátni Istent és Hozzá hasonlóvá válni. Mi többet kívánhatnék mégy Dávid vallástétele a Szent Szellem által itt ígéretté válik a számunkra. Hiszek benne és várom beteljesülését. Uram, teljesítsd be azt rajtam is! Ámen.

Napi áhitat

2009-10-03T10:07:00.003+02:00

Bizodalom az emberi tényezőkben
"1A Sátán Izráel ellen támadt, és rávette Dávidot, hogy megszámlálja Izráelt. 2Dávid ezt mondta Jóábnak és a hadinép parancsnokainak: Menjetek, számláljátok meg Izráelt Beérsebától Dánig, és terjesszétek elém, hadd tudjam meg a számukat! 3De Jóáb ezt mondta: Szaporítsa meg népét az ÚR százannyira, mint amennyi most! De uram, királyom, hiszen mindnyájan az én uram szolgái ők. Miért kutatja hát ezt az én uram? Miért bűnhődjék ezért Izráel?! 4A király szava azonban erősebb volt Jóábénál. Elindult tehát Jóáb, bejárta egész Izráelt, és visszaérkezett Jeruzsálembe. 5Azután jelentette Jóáb Dávidnak a besorozott hadinép számát: egész Izráelben egymillió-százezer kardforgató ember volt, Júdában pedig négyszázhetvenezer kardforgató ember. 6Lévit és Benjámint azonban nem sorolta közéjük, mert utálatosnak tartotta Jóáb a király parancsát." (1Krónikák 21,1-6)
Amikor Jóbot a sátán megkísértette, nem aratott győzelmet fölötte, mivel Jób ellenállt és mindvégig kitartott. Ezzel ellentétben Dávidot ráveszi a bűnre, és ez abban mutatkozik meg, hogy a király népszámlálást rendel el. Ugyan, miért is olyan nagy bűn ez? Isten igéje azt mondja Jeremiás könyvében, hogy "átkozott az a férfi, aki emberben bízik, és testi erőre támaszkodik", továbbá "áldott az a férfi, aki az Úrban bízik" (Jer 17,5.7). Jobban bízni a katonaságban, mint Isten erejében, azt jelenti, hogy nem függünk már úgy az Úrtól, ahogy kellene. A világ országai ma is arra igyekeznek, hogy erős katonai szövetségben, jól kiképzett katonákkal és korszerű fegyverekkel rendelkezzenek. A határok nélküli terrorizmus mára már jól bebizonyította, hogy mindez oly keveset ér akkor, amikor az ellenség alattomosan támad. Mi, hívő emberek, akkor vagyunk a legnagyobb biztonságban, ha Istenben bízunk. Ezt vallásos fejedelmeink is vallották. Ne az állandónak tűnő munkahely, a főnök ígérete vagy a pénz legyen életünkben az az alap, amelyre építünk, hanem Isten jelenléte és az ő ígéretei. Egyik kedves énekünk szövege hadd járja át a szívünket: "Bízom benned, Uram, Jézus, / Benned bízom egyedül." /VEr/

Hálaadás az Új kenyérért

2009-08-21T08:10:00.001+02:00

„Ő pedig a hajó hátsó részében volt, és a vánkoson aludt. Ekkor felébresztették, és így szóltak hozzá: ’Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?’”
Imádkozzunk!Mindenható, Mennyei Atyánk! Első szavunk a hála, mert nagyok és megszámlálhatatlanok a te ajándékaid. Köszönjük neked, hogy ígéretedhez híven nem feledkeztél el rólunk és elküldted közénk Fiadat, Jézust, aki által bűnbocsánatot nyertünk és élünk. Add Urunk, hogy mindnyájan nap mint nap érezzük és lássuk, hogy ő életünk legnagyobb ajándéka. Köszönjük, hogy dicsőíthetjük neved, imádságban, énekszóval, de bocsásd meg kérünk, ha ezt sokszor csak itt a templomban tesszük. Bocsásd meg, ha életünk még mindig legtöbbször csak önmagunkról szól, arról, hogy hogyan tehetnénk életünket egyre kellemesebbé. Add Urunk Szentlelked segítségét, hogy megértsük szavaid és kövessünk téged. Légy most is jelen közöttünk, és te nyisd meg a mi szíveinket, mikor igédet hallgatjuk. Fiad nevében kérjük ezt. Ámen.
IgehirdetésHálaadó istentiszteletre gyűltünk most össze, hálát adni az új kenyérért és hálát adni az élet kenyeréért, Jézusért. Adja Isten, Testvéreim, hogy a Bibliolvasó Kalauz szerinti mai napra rendelt újszövetségi igeszakaszunk fényében és tükrében, igazi hálával telhessen meg a szívünk Urunk iránt.Azt olvastuk, hogy:„…nagy szélvihar támadt, és a hullámok becsaptak a hajóba, úgyhogy az már kezdett megtelni.”Sokszor élünk át mi is nagy viharokat. Persze nem feltétlenül abban a konkrét értelemben, ahogyan a tanítványok itt igénkben, hanem sokkal inkább lelki értelemben. Sokszor érezzük úgy, hogy összecsapnak a fejünk fölött a hullámok. Például, amikor valaki egyik-napról a másikra munkanélkülivé válik, holott gyermekei vannak, akikről gondoskodnia kell; vagy amikor egy orvos letaglózó szavait kell elviselnünk, mégpedig arról, hogy: sajnos már nincs remény, betegségünk nem gyógyítható tovább; vagy, amikor egyik szerettünk halálával kell szembe néznünk.Igen, ilyenkor úgy érezzük, a hullámok, amiket a vihar ver, már hajónkba is becsapnak, egészen annyira, hogy az kezd megtelni. Vagyis kezdik elvenni erőnket, hitünket, és néha úgy érezzük nincs tovább. Hányszor tesszük fel a kérdést Istennek, amikor nagy bajok érnek bennünket, hogy: Uram miért? Miért engeded ezt, mire jó a szenvedés? Nem jobb lenne nyugalomban, jó létben és egészségesen élnünk napjainkat? Miért engedsz bennünket ilyen élethelyzetekbe? Sőt, ahogyan a tanítványok kérdezték Igénkben Jézust: „…nem törődsz azzal, hogy elveszünk?”Jézus pedig a szelet és a tengert lecsendesítő tettel és kérdésekkel válaszol nekik: „…miért féltek ennyire? Miért nincs hitetek?” Miért félnek ennyire? Vagyis Jézus nem azon háborodik fel, hogy egyáltalán miért félnek a tanítványok, hanem azon, hogy miért ennyire? Igen. A tanítványok már annyira féltek, hogy kérdéssé tették még azt is, hogy Mesterük törődik-e egyáltalán velük. Annyira féltek, hogy az már hitüket is megingatta. Annyira féltek, hogy már nem tudtak tovább nyugton maradni, és vakon Őreá bízni életüket és halálukat, hanem felébresztették és kérdőre vonták, hogy miért nem tesz végre valamit. Sokszor minket is annyira meg tudnak rettenteni a viharok, vagyis testi és lelki gyötrődéseink, hogy a tanítványokhoz hasonlóan mi is perbe fogunk Istennel, hogy törődik-e velünk egyáltalán.Pedig az igazán jó hajós éppen a viharban edződik. Biztosan hallottunk már olyat, amikor az egyik keresztyén ember a másikat azzal vigasztalta, vagy éppen minket azzal vigasztaltak a bajban, hogy „azt bünteti, kit szeret”. Sajnos nagyon sokszor érkezik erre feleletül igazán nagy elkeseredésekben, hogy: én bizony nem akarom, hogy engem így szeressen.Pedig lelkünk és testünk fejlődési folyamatában van egy nagy hasonlóság. Testünk, szervezetünk védelmi vonala, vagyis immunrendszerünk is éppen úgy tud csak fejlődni és erősödni, ha különböző támadások érik, vagyis találkozik különböző vírusokkal, baktériumokkal, mert ezeknek a hatására kezdi el megkeresni és megtalálni az ezekre megfelelő immun-válaszokat, és ezáltal válik egyre erősebbé. Életünk nagy lelki viharai, és próbatételei is, hasonló módon erősítik lelkünket, vagyis éppen a bajok, és életnehézségek megélésének a folyamatában és ezeknek a hatására tudunk leginkább lelkileg is megerősödni.Jézus azonban nem csupán kérdésekkel felel, nem csak szembesíteni akarja a tanítványokat olyan kérdésekkel, hogy miért félnek ennyire, és miért fordítják figyelmüket csak földi létük felé, hanem cselekvő úrként is jelen van. Nem hagyja tanítványait – és minket sem – feljebb kísérteni, mint amit el tudunk viselni. Ne felejtsünk el tehát, testvéreim, nagy mélységeinkből, még ha megfogyatkozott hittel és perelve is, de hozzá kiáltani, mert ő mindig válaszol. Jézus egyetlen feléje nyújtott kezet sem utasít el. Ő az, aki a tanítványok igénkbeli gyanúsításával ellentétben igazán törődik velünk. Jézus az ijedt tanítványok feléje fordulásának a hatására ráparancsolt ugyanis a szélre és a tengerre: „Hallgass el, némulj meg!” S szavára elállt a vihar.Ki Ő? – kérdezgetik félelemmel és megdöbbenéssel egymás között, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki.A tanítványok azzal szembesülnek, hogy Mesterük szavára olyan erők is engednek, melyek nem szoktak csak úgy, emberi szóra ezt vagy azt tenni. Igen, Jézus szava nem pusztán emberi szó, Jézus szavának ereje van, teremtő ereje. Szavával betegeket gyógyít, ördögöket űz és lám, mai igénk tanúsága szerint még a tenger és a szél is lenyugszik, ha ő azt kéri.A tanítványok, de sokszor sajnos mi is az ilyen eseményeken döbbenünk meg leginkább, Jézus csodatételein ámuldozunk. Pedig ő mindigis arra próbálta és próbálja irányítani a figyelmünket, ami nem pusztán csak földi életünket érinti. Ő ugyanis nem azért jött, hogy földi életünket tegye komfortosabbá, nem azért jött, hogy amikor betegek vagyunk meggyógyítson, és amikor bajban vagyunk, abból kimentsen. Azért küldte el őt az Atya, hogy példát adjon nekünk és hogy szenvedései és halála által bűnbocsánatunk és örök életünk legyen. S ha tehát példa, és így az ő példájára kell tekintenünk minden élethelyzetünkben, a mai Igénkben felmerülő kérdésünknél is az ő példáját vegyük szemügyre. Mit kezdjünk tehát életünk viharaival, és hogyan és mit tegyünk az ilyen nehéz helyzeteinkben?Jézus földi életének legnagyobb lelki értelemben vett vihara a Gecsemáné-kertben kezdődött.Úgyhogy nézzük most meg és tanuljunk belőle, hogy Jézus hogyan viselkedett az ő saját lelki viharában, a Gecsemáné kertben. Jézus első dolga az volt, hogy megkérte tanítványait arra, hogy maradjanak vele és imádkozzanak. Merjük tehát mi is megkérni egymást a bajok idején ugyanerre. Vagy merjük felajánlani ezt, olyan bajban lévő testvéreinknek, akik ezt nem merik kérni tőlünk. Másodszor pedig Jézus maga is imádkozni kezdett, teljes őszinteséggel. Nem rejtette el félelmét, kimondta azt imádságában, hogy ha lehetséges múljék el tőle ez a pohár. De azt is, hogy csak akkor, ha ez az Atya akaratával egyezik. Jézus is ismerte tehát a félelmet, de még élete legnehezebb óráiban sem félt annyira, hogy kételkedjen Atyja hatalmában és akaratának helyességében. Jézus a legnehezebb perceiben sem felejtette el, hogy Atyja meg tudná menteni, és mégsem megmenekülését kérte tőle, hanem azt, hogy úgy legyen, ahogyan Ő akarja. Azt tanulhatjuk tehát itt Urunktól, hogy minden félelmünket és nehéz élethelyzetünket vigyünk mindig és azonnal imádságban Isten elé, mert a viharokban a test erőtlen és csak imádságban, Isten közelében találhatunk az ő akaratában megnyugodni tudó békességre.Hálaadó istentiszteletünk legnagyobb üzenete azonban, hogy Jézus Krisztus nem csak példa számunkra, hanem ő az életnek kenyere, ő a mi Megváltónk.Vagyis egyedül ő az, akit igazság szerint sohasem lehet és szabad azzal vádolnunk, amivel mai igénkben a tanítványok tették, mégpedig hogy nem törődik velünk, mert ő az, aki megváltó tettével nem csak hogy törődött velünk, hanem a lehető legtöbbet tette értünk.Ma, újkenyér ünnepén őérte és megváltó tettéért adunk hálát, mert ő az, akinek megtöretett teste és kiontatott vére igazi étel és ital a mi számunkra. Jézus az, aki egyedül képes csillapítani éhségünket és szomjúságunkat. Hiszen nem csak arra a kenyérre van szükségünk, amely földi életünk feltétele. Nemcsak mindennapi kenyerünkre van szükségünk, arra a kenyérre, amit a Miatyánkban is kérünk, és amiért hálásak is vagyunk felé, hogy nap, mint nap megadja, hanem mindenekelőtt őreá, az életnek kenyerére van igazi szükségünk.Készüljünk tehát lélekben az Úr asztalához, amely ezen a szent alkalmon megterítésre került, hiszen az úrvacsora kenyerében és borában megváltó Urunk önmagát adja. Ámen.

Napi gondolatok Carl Eichhorn Isten muhelyében

2009-08-21T08:07:00.002+02:00

Maradj Jézusban
Maradjatok énbennem, és én tibennetek! (János 15, 4)
Elõször Jézushoz kell jönnünk. Ha megtesszük ezt a lépést, szakítunk addigi életünkkel és Jézusban újra építjük. Elveszítjük magunkat benne és megtaláljuk magunkat õbenne. De benne kell maradnunk! - Benne maradni azt jelenti: szeretetében maradni, amit nekünk ajándékoz. Úgy maradhatunk meg a szeretetében, ha „megtartjuk parancsolatait". A Megváltó szeretetét nem lehet megszerezni engedelmességgel sem, de az engedelmesség útján maradunk meg benne. Jézus maga is az engedelmesség útján õrizte meg az Atya szeretetét. „Megtartom az én Atyámnak parancsolatait és megmaradok az ó szeretetében" (Ján 15, 9-10). Az engedetlenség lazítja és végül megszakítja a kapcsolatot. A gyümölcs egyre kevesebb lesz, végül teljesen elmarad. Elõtörnek a régi természet gonosz gyümölcsei. Szeretet helyett megjelenik az irigység, ez a mérges gyümölcs. A szeretet megelevenít, az irigység szétroncsol, mindent szétrág. Az irigy közben maga is mindig szegényebb lesz. Ha Jézusban maradunk, saját énünk nem tud feltörni a maga irigységével és gyûlölködésével.
Az engedelmesség elsõsorban a megszentelõdésben mutatkozik meg. Minél tisztábbak leszünk, annál bensõségesebb lesz a kapcsolatunk Jézussal. A megszentelõdésben való hanyagság, a gonosz testi indulatok iránt való engedékenység visszavetnek. Az Úr Jézus így nem tud akadálytalanul kibontakozni bennünk, a gyümölcs gyéren jelentkezik. Kicsi dolgoknak is súlyos következményei vannak. Ha nem teszünk le valamit, amit Jézus Lelke bûnnek nyilvánít, megszomorítjuk Õt és akadályozzuk életet adó erejének megnyilvánulását. Akkor maradunk Jézusban, ha Igéje bennünk marad, ha benne mozgunk, Õt szemléljük éjjel és nappal. Az ilyen élet a folyóvíz mellé ültetett fához hasonló, amely gyümölcsöt hoz a maga idejében. Konfuciusnak, a kínaiak tanítójának szavait gránitba vésték évezredekkel ezelõtt, hogy megmaradjanak, amíg a világ világ. Jézus szavait kitörölhetetlenül szívünk hústábláira kell írnunk. Ez akkor történik meg, ha vele járunk, beszédét magunkban forgatjuk és fontolgatjuk. Ekkor bontakozhat ki Jézus élete bennünk és hozunk sok gyümölcsöt. Jézusban maradni nem valami bizonytalan érzés, amit valójában még leírni sem lehet. Egyszerûen azon múlik minden, hogy engedelmesek vagyunk-e és a tiszta Igébõl élünk-e?

Napi Áhitat

2009-08-21T08:04:00.000+02:00

Ellenszegülés az igének
"5Én azonban ezt mondtam: Ó, Uram, URam! Ők azt mondják rólam: Ez folyton példázatokat mond! 6Ezért így szólt hozzám az ÚR igéje: 7Emberfia, vesd tekintetedet Jeruzsálem felé, mondj szózatot a szent helyekről, és prófétálj Izráel földje ellen! 8Mondd Izráel földjéről: Így szól az ÚR: Én rád támadok, kihúzom kardomat hüvelyéből, és kiirtok belőled igazat és bűnöst. 9Mivel ki akarok irtani belőled igazat és bűnöst, azért jön ki kardom hüvelyéből mindenki ellen déltől északig. 10Akkor majd megtudja mindenki, hogy én, az ÚR, húztam ki kardomat hüvelyéből: nem is tér az vissza! 11Te, emberfia, sóhajtozz! Roskadozó derékkal, keservesen sóhajtozz a szemük láttára! 12Ha majd megkérdezik tőled, hogy miért sóhajtozol, így felelj: Egy hír miatt, amely ha ideér, megdermed minden szív, elerőtlenedik minden kéz, elcsügged minden lélek, és minden térd vizes lesz. Íme, eljön és beteljesül! - így szól az én Uram, az ÚR. 23Így szólt hozzám az ÚR igéje: 24Te, emberfia, rajzolj magad elé két utat, amelyen feljön Babilónia királyának kardja: egy országból induljon ki mindkettő! Azután faragj útjelzőt; a város felé vezető út elágazásához faragd! 25Rajzolj utat, amelyen jön a kard Rabbat-Ammón ellen, meg Júda és a megerősített Jeruzsálem ellen! 26Mert odaáll Babilónia királya a válaszútra, a két út elejére, hogy jósoltasson, megrázza a nyilakat, megkérdezze a bálványokat, megnézze a májat. 27A jóslat jobb felé, Jeruzsálem felé mutat. Faltörő kosokat helyez el, gyilkos parancsra nyitja a száját, nagy harci kiáltást hallat, faltörő kosokat helyez el a kapukkal szemben, sáncot emeltet, és ostromgépeket építtet. 28De ezt ők hiábavaló jósolgatásnak tartják, esküvel is bizonygatják. Az ÚR majd emlékezteti őket bűnükre, és megfogja őket. 29Ezért így szól az én Uram, az ÚR: Mivel emlékezetben marad bűnötök, lelepleződik hűtlenségetek, és kiderül, hogy minden tettetek vétkes volt: mivel ez emlékezetben marad, kézre kerültök!" (Ezékiel 21,5-12.23-29 (20,49-21,9.18-24))
Sajnos régi jelenség az Isten igéjének való ellenszegülés. "Ezékiel >>példázatait<<>

Igaz történet

2009-08-21T08:02:00.000+02:00

Erőtlen ima
Egy 11 éves kislány meghalt, mert szülei imával próbálták meggyógyítani, és egyáltalán nem vitték el orvoshoz. A boncolás kimutatta, hogy a lány cukorbeteg volt, és a kezelés hiánya miatt a szervezete nem bírta tovább. A rendőrség gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával indított eljárást, ami több mint 25 év börtönbüntetést is vonhat maga után.
A kislányt orvos 3 éves korában látta utoljára, akkor is csak egy kötelező védőoltás miatt. A szülők meg voltak arról győződve, hogyha orvoshoz viszik a lányukat, akkor azzal az orvost Isten elé helyezik, és így bűnt követnek el. Úgy gondolják, hogy azért következett be kislányuk halála, mert kevés volt a hitük, de bíznak abban, hogy még feltámadhat. A családban még 2 gyerek van, akik 13-16 év közöttiek. A szülők nem járnak templomba, gyülekezetbe, csak egy kisebb imacsoport tagjai.
A hír hallatán az amerikai internetes fórumokon, ezrével jelentek meg vélemények, amik Istent gúnyolják, és az ima erejét.
Az eset valóban elszomorító. Ez a keresztény konzervatív fanatizmus egyik borzasztó gyümölcse! A szülők józan ítélőképességét eltorzította téves bibliaértelmezésük. A kislány már 30 napja szenvedett, amire azt hitték, hogy csak infulenza, és sok imával gyógyítható.
Minden keresztény embernek tudomásul kell vennie, hogy a földi testünk romlandó, és ki van téve mindenféle betegségnek, ami hatással van rá. A bűnnel átitatott földi létnek ez egy törvényszerű velejárója. Igenis oda kell figyelnünk az egészséges életmódra, el kell járnunk különböző szűrésekre, és tudatosan törekednünk kell arra, hogy a betegségeket elkerüljük.
De mindezek ellenére, az imának igenis fontos szerepe van! Igenis van az imának ereje! Csodálatos gyógyulások nemcsak Jézus idejében voltak, nemcsak arra az időszakra szólt az Úr gyógyító ereje, hanem mind a mai napig tart. Látva a saját életemet, és másokét, számtalanszor tapasztaltam azt, hogy az Úr végül meggyógyított. Az úgynevezett nagyobb csodák, mint például egy tolószékbe került ember, újra jár, mind a mai napig vannak. Személyesen ismerek egy keresztény nőt, akit az Úr gyógyított meg, és újra jár.
De ezek a látványos csodák, nem mindennaposak. Az Úr kezében van, hogy mikor tesz ilyen csodákat, aminek nagyon fontos, és erőteljes üzenete van.
Akinek pedig lázong a lelke, hogy több ember megtérne, ha látványos csodák történnének nap mint nap, olvassa el, hogy mit mond erről az Úr, Lukács 16:19-31-ben.
Bízzunk az Úrban, és legyünk józanok mindenben, hogy ne történhessenek ehhez hasonló tragédiák!
B.R.

Napi gondolatok Carl Eichhorn Isten muhelyében

2009-08-14T08:50:00.001+02:00

Isten gyümölcsöt keres
Teremjetek megtéréshez illõ gyümölcsöket! (Máté 3, 8)
A megtérést, gondolkozásunk megváltozását tetteknek kell bizonyítani. A bûnbánat az elsõ, de a szomorkodás maga mit sem ér. Döntõ lépéseknek kell következni utána. „Mit cselekedjünk?" - kérdezték Keresztelõ Jánostól a bûnbánók. Semmi rendkívülit nem kívánt tõlük. Nem igényelte, hogy ugyanazt az életmódot kövessék, amit õ folytatott. Nem kívánta, hogy kijöjjenek régi környezetükbõl a magányosságba. Természetes dolgokat várt tõlük. A vámszedõknek nem azt mondta, hogy hagyják ott a munkájukat, de lelkükbe véste, hogyha becstelenek, beszennyezik lelkiismeretüket. A katonákhoz is hasonlóképpen szólt. Mindenkit irgalmasságra buzdított a szenvedõk iránt. A legkézenfekvõbb dolgot könnyen figyelmen kívül hagyjuk.
Ha valaki lelkileg felébred, azt gondolja, hogy most valami rendkívülinek kell történnie! Ó, nem! Maradj ott, ahová Isten állított, de ügyelj, hogy jobban töltsd be szolgálatodat, mint eddig! Légy hû a kevesen, légy lelkiismeretes a rádbízottakban. Ez bizonyítja majd, hogy valódi a megtérésed. A megtérés elsõ gyümölcseit is Isten munkálja (Csel 11, 18). A megtérõ ember komolyan veszi, hogy mássá legyen. Kornélius százados is azon fáradozott, hogy jót tegyen, még mielõtt megtalálta a Megváltót és Isten kedvét találta benne. „Aki Õt féli és igazságot cselekszik, az kedves õelõtte." Az ilyen embert felhasználhatja, tovább vezetheti és kijelentheti neki Fíát, Jézus Krisztust. A Jézusban való hitbõl fakad a Lélek gyümölcse. Ez az élet „gyökeret ver alul és gyümölcsöt terem felül". Nem te hozod tehát a gyümölcsöt, hanem az Úr. De gyümölcsnek kell lenni, e nélkül nincs bejutás a dicsõségbe. A menny kapujára kívül ez van felírva: „Jézus befogadja a bûnösöket." Jöhetsz, ahogy vagy, ha más akarsz lenni, mint ami vagy! A kapun belül viszont ez áll: „Többé ne vétkezzél!"
Járj világosságban, teremj jó gyümölcsöt. A nagy ítéletkor csak két osztály lesz: a polyvához hasonlók, és olyanok, akik gyümölcsöt mutatnak fel. A polyva a tûzben elég, a termés a mennyei csûrökbe kerül. Csak üres hüvely a te kegyességed? Látszat erõ nélkül? Isten szórólapátja pontosan szétválasztja a polyvát a búzától. Õ õrizzen meg a látszatélettõl! Legyen megtérésünktõl fogva cselekvõ, élõ a hitünk, mely szüntelenül jó gyümölcsöket terem. Akkkor majd mi is „örömmel jövünk elõ, kévéinket emelve".

Napi Áhitat

2009-08-14T08:45:00.001+02:00

Az Istentől kapott szerepben vagyunk áldottak
"1Így szólt hozzám az ÚR igéje: 2Emberfia! Mennyivel különb a szőlőtőke fája a többi fánál, és a szőlővessző, ha az erdő fái közé kerül? 3Fölhasználják-e a fáját, hogy valamit készítsenek belőle? Használják-e cöveknek, hogy mindenfélét akasszanak rá? 4Inkább tűzbe dobják, hogy az megeméssze. És ha a két végét megemésztette a tűz, ha már a közepe is parázslik, alkalmas-e még valamire? 5Hiszen, amíg ép volt, addig sem készült belőle semmi. Hát ha a tűz emészti és parázslik, készülhet-e belőle valami? 6Ezért így szól az én Uram, az ÚR: Ahogy az erdő fái közé került szőlőtőke fáját tűzbe dobom, hogy az megeméssze, úgy dobom oda Jeruzsálem lakosait. 7Ellenük fordítom arcomat. Tűzből kerültek ki, tűz emészti meg őket. Majd megtudják, hogy én vagyok az ÚR, amikor ellenük fordítom arcomat. 8Pusztává teszem az országot, mivel hűtlenekké váltak így szól az én Uram, az ÚR." (Ezékiel 15)
Szőlőt azért telepítenek, mert bort akarnak. Isten mindent megtett "szőlője" és a termés érdekében. Nem várja el tőle, hogy erős cövekeket készítsenek majd belőle, vagy felhasználják gerendának vagy tűzifának. Gyakran a mai hívő identitászavarban szenved. Nem tudja, hogy igazából ki is ő, vagy kivé kellene válnia. Alkalmas-e még életünk valamire? Izzunk, parázslunk, az elhamvadás jelei látszanak, mert Isten kénytelen tűzre vetni, mert nem terem életünk. Az emberek mindig másra vágyakoznak, mint amit éppen megkaptak. El tudjuk fogadni Isten által kijelölt helyünket? Tudunk hűséggel szolgálni a magunk helyén? Az elégedetlenség még attól is megfoszt, amit megkaphatnánk. Többre vágyunk, de a kevésen sem vagyunk hűségesek, vagy elássuk tálentumunkat. Nem véletlen, hogy nem bízatunk többre. "Ott virágozz, ahova elültettek!" - mondja egy bölcs mondás. Atavaszi mezőn sétálva láthatjuk, hogy mennyiféle virág pompázik. Minek? Kinek? Ki látja? Kit gyönyörködtet? Kell-e ezzel foglalkoznia a virágnak? Imádkozz, hogy megtaláld Istentől kirendelt helyed, és áldás legyen életeden! /MZs/
Marton Zsolt

ÁLDOTT SZÉP NAPOT

2009-08-11T09:04:00.000+02:00

Igés képek

2009-08-11T08:58:00.004+02:00

Napi útravaló

2009-08-11T08:54:00.002+02:00

„Életeket ment meg az igaz tanú, de aki hazugságokat beszél, az csaló.”
Példabeszédek könyve 14:25

„Mivel pedig én az igazságot mondom, nem hisztek nekem.”
János evangéliuma 8:45

2009-08-11T08:26:00.002+02:00

NE FÉLJ
-->
Szerző: Dévényi Erika
Az ördög kardjának pengéje gyenge

Vérző sebet rajtad nem is ejthetne

Suhint feléd, de jó munkát nem végez

A kard hegye nem érinthet téged

Hatlovas hintót adott neked Isten

A gyeplő ott van a te kezedben

Lehet, hogy az ördög néha melléd ül a bakra

De vezess éles kanyar felé, hogy lezuhanjon róla

Isten szárnyakat adott, azért hogy repülhess

Elküldi a felhőket, szárnyalni is enged

Ne rettenj meg, ha hirtelen elered az eső

Szárnyaidban ott van az óriási erő

Isten adott neked szerető családot

A ti szemetek együtt nagyon sokat látott

Nincs olyan akarat, mely szétzúzhatja ezt

Az ördög sem küldhet fölé sötét felleget

Isten adott neked hű barátokat

Kik kézen fogva vezetnek, ha ez az akarat

Minden apró rezdülésedből olvasni tudnak

Hiszen a bajban Isten szemével látnak

Isten neked adta az Ő hatalmas szeretetét

Megtöltötte vele szíved minden szegletét

Ne félj, az ördög ehhez nem férhet közel

A szív erejével nem érhet fel

Ne hagyd hát, hogy győzzön feletted a bitang

Istennel te mindig túlerőben vagy

A szeretet páncélja körülölel téged

S pajzs van a kezedben

Jézus nevével

Napi gondolatok Carl Eichhorn Isten muhelyében

2009-08-11T08:14:00.001+02:00

Elvilágiasodott keresztyénség
Ne szabjátok magatokat e világhoz. (Róma 12, 2)
Ez nemcsak külsõ fellépésünkre és magatartásunkra vonatkozik, hanem egész életmódunkra, egyszóval mindenre. Földi hivatásunkban, az üzleti életben, a társadalmi érintkezésben, otthon, a gyermeknevelésben, öltözködésben, mindenben más Isten gyermeke, mint a világ. Idõvel kialakult és elterjedt egy világias keresztyénség. Az igazi keresztyén élet az óember halálát jelenti, a világias keresztyén azonban szerzõdést köt vele. Ha keresztyén ruhát visel, ha formái, szokásai keresztyén jellegûek, akkor életben maradhat. A tövisek, szúrások elmaradnak, amelyek az óembert halálra sebzik. Az önmegtagadást és a világ megtagadását, mely kemény dolog, törvényeskedésnek, szûkkeblûségnek, a világ elõl való menekülésnek bélyegzik, egészségtelen, pietista életmódnak csúfolják. Az óembernek meghagyott szabadságot igazi „keresztyén" magatartásnak mondják. Aki barátja a világnak és nem különbözik tõle, az elkerüli a Krisztusért elszenvedett gyûlöletet és szégyent. „De hiszen mi nem pogányok között élünk, hanem csupa megkeresztelt keresztyén között!" - „Az üldözések kora a múlté" - mondják. De sajnos, az evangéliumi keresztyének elleni gyûlölet a világias keresztyének között éppolyan erõs, mint régen a pogányoknál volt.
A világias keresztyénség sem nem hideg, sem nem hév, csak ingadozás Isten és a világ között. A megosztott szívû emberben nincs erõ. A világ sem becsüli ezt a fáradt, laza keresztyénséget. Az evangéliumi, hívõ keresztyéneket a világ ugyan kerüli és gyûlöli, titokban azonban tiszteli. A megosztott szívûek össze akarják kapcsolni azokat a dolgokat, amelyeket lehetetlen összeegyeztetni. Aki a világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz, akár akarja, akár nem. Csak a határozott keresztyénségben van erõ, csak ez tud biztosan fellépni. „Mert az Úr szemei forognak az egész földön, hogy hatalmát megmutassa azokhoz, akik õhozzá teljes szívvel ragaszkodnak" (2 Krón 16, 9). Az ilyeneket megerõsíti úgy, hógy rémületére vannak a Sátánnak és titkos szolgáinak, a világias keresztyéneknek. „Meddig sántikáltok még kétfelé?" Álljatok már egyszer egészen az Úr oldalára!
Mi nem ebbe a világba tartozunk, amely tele van látszattal, hazugsággal, lelkiismeretlenséggel és tisztátalansággal, hanem a másik világba, ahol igazság, tisztaság és szeretet uralkodik.

2009-08-11T08:09:00.001+02:00

Bajkeverő férfiak és nők a választottak között
"1Így szólt hozzám az ÚR igéje: 2Emberfia! Prófétálj Izráel prófétái ellen, akik prófétálgatnak; mondd meg azoknak, akik a maguk gondolatait prófétálják: Halljátok meg az ÚR igéjét! 3Így szól az én Uram, az ÚR: Jaj a bolond prófétáknak, akik a maguk esze után járnak, de semmit sem láttak! 4Olyanokká lettek prófétáid, Izráel, mint a rókák a romok közt! 5Nem álltatok oda a résekhez, nem építettetek falat Izráel háza körül, hogy megállhasson a harcban az ÚR napján. 6Hiábavalóságot láttak és hazug jóslatot, amikor azt mondogatták, hogy "így szól az ÚR", pedig az ÚR nem is küldte őket; és még várják, hogy beteljesítse szavukat! 7Hiszen hiábavaló látomást láttatok, és hazug jóslatokat mondtatok, amikor azt mondogattátok, hogy "így szól az ÚR", pedig én nem is beszéltem! 8Ezért így szól az én Uram, az ÚR: Mivel hiábavalóság a beszédetek és hazugság a látomásotok, azért én ellenetek fordulok! - így szól az én Uram, az ÚR. 9Kezem ránehezedik azokra a prófétákra, akik hiábavalóságot látnak, és hazugságot jósolgatnak. Nem maradnak népem körében, nem írják be őket Izráel házának a könyvébe, és nem jutnak el Izráel földjére. Akkor megtudjátok, hogy én, az ÚR, Úr vagyok. 10Mivel félrevezették népemet, amikor azt mondták, hogy békesség, pedig nincs békesség; és ha a nép falat épít, ők bevakolják habarccsal, 11ezért mondd meg a habarccsal vakolóknak, hogy ledől az. Ha majd ömlik a záporeső, parancsomra jégeső esik, és szélvihar tör ki, 12akkor ledől a fal. Tőletek pedig ezt kérdezik: Hova lett a vakolat, amellyel bevakoltátok? 17Te pedig, emberfia, szegezd tekintetedet néped leányaira, akik a maguk gondolatait prófétálják, és prófétálj ellenük! 18Ezt mondd: Így szól az én URam, az ÚR: jaj azoknak, akik bűvös szalagokat varrogatnak minden kéz csuklójára, és varázskendőket készítenek az emberek fejére minden méretben, lelkekre vadászva! Lelkeket vadásztok népemből úgy, hogy lelkeket biztattok élettel a magatok érdekében. 19Meggyaláztok népem előtt néhány marék árpáért és néhány falat kenyérért azzal, hogy halállal fenyegettek olyan lelkeket, akiknek nem kell meghalniuk, és élettel biztattok olyan lelkeket, akik nem maradnak életben, mert hazudoztok népemnek, az pedig hallgat a hazugságra. 20Ezért így szól az én Uram, az ÚR: Bűvös szalagjaitok ellen fordulok, amelyekkel lelkekre vadásztok, mint a madarakra. Leszaggatom azokat karjaitokról, a lelkeket pedig elengedem, azokat a lelkeket, akikre ti vadásztok, mint a madarakra. 21Letépem varázskendőiteket, és kiszabadítom kezetekből népemet; nem lesz az többé vadászzsákmány a kezetekben. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR. 22Mivel hazug módon fájdalmat okoztok az igaz embernek, pedig én nem akarok neki fájdalmat okozni; a bűnöst pedig bátorítjátok, úgyhogy nem tér meg a rossz útról, és nem marad életben, 23ezért nem fogtok többé hiábavalóságot látni, és nem jósolgattok tovább, mert kiszabadítom kezetekből népemet. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR." (Ezékiel 13,1-12.17-23)
Isten népe ennyire bárgyú, hogy bedől a hamis beszédeknek? A népnek is van felelőssége, de prófétáin többet kér számon Isten. Az igaz próféták mellett voltak "megélhetési" próféták. Azt mondták, ami népszerű, amit hallaniakart a nép, amiért fizettek. Isten a prófétai szolgálatot azért hozta létre, hogy szavát közvetítsék a népnek. A repedésekbe kellett volna beállniuk, hogy az ellenség ne jöhessen be. A hamis próféták nagyképűen azt várták,hogy Isten mégis megteszi, amit ők kitaláltak. Mázoltak, maszatoltak, elégtelen anyaggal akarták megerősíteni a gyenge falakat. Isten vihart küldött, és kiderült a mázolmányuk hitványsága. Ma is tapasztaljuk a népszerűségethajhászó lélekvadászatot. "Gyere hozzánk, itt meggyógyulsz, áldás lesz rajtad, gazdag leszel, csak kövess engem" - csábítanak. Ez nem emberhalászat, hanem lélekvadászat. Ki ne szeretne meggyógyulni, tovább élni? "Azt mondta az Úr, hogy meglátod fiaid fiait" - hallottam prófétálni egy rákos embernek, de hamarosan meghalt a testvér, felkészületlenül. Isten az Úr. Vele nem lehet játszani. Vizsgáljuk meg a lelkeket, és ha nem Istentől vannak, ne hallgassunk rájuk! /MZs/

2009-08-10T18:01:00.000+02:00

LEHETETLEN

Te azt mondod, hogy lehetetlen
És leereszted a kezed,
Csüggedt-fásultan belenyugszol:
Ha nem lehet, hát nem lehet!

Te azt mondod, hogy lehetetlen
S befagy az ajkad, a szíved,
Már alig mersz, s kihal belőled
Minden nagy, hősi lendület.

S miattad dúlhat itt a gazság,
Fertőzhet a bűn, a kapzsiság,
Hagyod, hadd rohanjon vesztébe
Dühödt őrültként a világ.

Hát mit tehetnék? Nincs hatalmam;
Se szó, se vér, se könny, se jaj,
Se ész, se fegyver nem segít már,
Se ezer nábob, se arany...

Legyen mi lesz... ha ég az erdő,
Ki oltja el, s mit ér a gát,
Ha a tenger kilép medréből,
S őrültként dobálja magát?

Lehetetlen, - hát lehetetlen!
Méreggel, átokkal teli
A világ, - szenny, láz, kelevény már!
Lehetetlen megmenteni.

Így szólsz, mert hitvány, nyavalyás vagy,
S tapló van melleden belül.
És nem tudod, hogy a hívőnek
A lehetetlen sikerül!

Szavára forrás kél a pusztán,
A néma szól. a béna megy,
Manna hull, a hegyre hág a tenger,
Vagy a tengerbe lép a hegy!

Szeretet lesz a gyűlöletből,
A büszke megalázkodik,
A kapzsi ingét odaadja
S a káromló imádkozik!

Vizen játhatsz, tüzön mehetsz át,
Ha hiszel! - s mindez nem mese,
Példák beszélnek, nézd, körülvesz
A "bizonyságok fellege"!

Higgy, és minden lehet! Ne ejtsd
Le csüggedt-fáradtan fejed,
Lehet béke, lehet bocsánat,
Új élet, jóság, szeretet...

Erő, fegyver, ész, pénz, ravaszság,
Könyörgés, - semmi nem segít:
De megmentheti a világot
A legnagyobb erő: A HIT!
Bódás János

Napi útravaló

2009-08-10T10:00:00.001+02:00

„És az Úr meghallgatta Ezékiást, és megkímélte a népet.”
Krónikák második könyve 30:20

„Hogy a Krisztus lakjék szívetekben a hit által, a szeretetben meggyökerezve és megalapozva.”
Efézusiakhoz írt levél 3:17

Napi gondolatok Carl Eichhorn Isten muhelyében

2009-08-10T09:57:00.001+02:00

Felemás iga
Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában! (2 Kor 6, 14)
Kétféle iga van, ami nagyon is különbözik egymástól. Az egyik Krisztus igája, amit tanítványai hordanak, a másik pedig az, ami alatt a világ gyermekei járnak. Mindenki viseli a maga igáját. Még a szabadság rajongóinak is, akiknek zászlajára ez van írva: „Szaggassuk le köteleiket és vessük el bilincseiket!" - van igájuk. Sõt, nekik van csak igazán! Mindenki alá van vetve valamilyen parancsoló hatalomnak, akár akarja, akár nem. Minden embert állandó behatások érnek, amik alól nem vonhatja ki magát. Aki nem akar Krisztus igája alatt élni, az a világ és a bûn igáját hordja. Vállalnia kell a világ szerint való életet, nyugtalanságot; követi barátait, a „társaság" igézete alatt áll; engednie kell örömeinek és szenvedélyeinek, és végre kell hajtania a Sátán akaratát. Magával ragadja a világ széles sodra, s mindez kemény igát jelent. Mögötte ott álla sötétség irgalmatlan fejedelme.
Milyen más a Megváltó szelíd igája! Aki ismeri ezt, csak magasztalja. Idegen igával azonban nem fér össze. Krisztus egyedüli parancsoló ura akar lenni övéinek. Közel van a kísértés, hogy egy idõbben a másik igát is húzzuk, fõleg emberekre való tekintettel. Így volt ez a korinthusiaknál is. Ha a pogányak áldoztak, nagy lakomával fejezték be, és ezen részt vett a szûkebb és tágabb család. A keresztyén rokonokat is meghívták. Sokan úgy vélték, nem utasíthatják ezt vissza. „Nem vagyunk szabadok? Miért kötözzön meg a törvény és állítson korlátokat? Hiszen úgysem hiszünk már a bálványokban, nincs közünk a pogány babonákhoz." Ilyen gondolatokkal nyugtatták meg lelkiismeretüket. Az apostol másként lát. Tudja, milyen kísértésekbe jut az ilyen ember. Elõször csak udvariasságból, mások kedvéért teszi, aztán a maga kedvéért is. Olyan befolyás alá kerül így az ember, ami Jézus Lelke ellenére van, amely elragadja õt Jézustól. Az ember nem akar senkit megbotránkoztatni. De ne gondolja senki, hogy egyetlen lelkét is megnyer azáltal, ha hamis módon megy elébe és hidat ver feléje. Elõbb fogsz te átmenni hozzájuk azon a hídon, mint amazok hozzád. Nem szabad feladnunk az álláspontot, amit Isten határozott meg. Minden megalkuvás a gonosztól van. Ha meg is haragusznak ránk, a lelkiismeretükben mégis ott maradhat egy tövis. Végül majd hozzád jönnek, csak várd ki! Csupa veszteség, amit az igázság feladása árán nyerünk, ezért ne építs hidakat a bûn világa felé!

Napi Áhitat

2009-08-10T09:55:00.000+02:00

A jelképes tettek jelentősége
"1Azután így szólt az ÚR igéje: 2Emberfia! Engedetlen nép között laksz, akiknek van szemük, hogy lássanak, mégsem látnak, van fülük, hogy halljanak, mégsem hallanak; mert engedetlen nép ez. 3Te pedig, emberfia, készíts el egy fogolynak való batyut, és készülj fogságba nappal, hogy lássák; mert el kell menned lakóhelyedről más helyre, a szemük láttára. Talán látni fognak, bár engedetlen nép ez! 4A batyut, amely olyan, mint a foglyoké, nappal vidd ki a szemük láttára, de te este menj ki a szemük láttára, ahogy fogságba szoktak menni! 5Szemük láttára törd át a falat, és azon át menj ki! 6Szemük láttára vedd a válladra, sötétben vidd el, arcodat takard el, hogy ne lásd a földet, mert intő jellé teszlek téged Izráel háza számára. 7Úgy tettem azért, ahogy megparancsolta nekem: nappal kivittem a batyut, amely olyan volt, mint a foglyoké, este pedig áttörtem kezemmel a falat, a sötétben kimentem, és vállamra vettem a szemük láttára. 8Másnap reggel így szólt hozzám az ÚR igéje: 9Emberfia! Ugye megkérdezte tőled Izráel háza, ez az engedetlen nép, hogy mit csinálsz? 10Mondd nekik: Ezt mondja az én Uram, az ÚR: Ez a fenyegető jövendölés a Jeruzsálemben levő fejedelemnek és Izráel egész házának szól, akik ott élnek. 11Mondd: Én intő jel vagyok számotokra! Ahogyan én tettem, úgy kell majd nekik is tenniük: mint rabok mennek a fogságba. 12A fejedelem, aki közöttük van, terhet visz a vállán, sötétben megy el. Áttörik a falat, azon vezeti ki, arcát eltakarja, hogy ne is lássa szeme a földet. 13Hálómat kifeszítem ellene, és csapdába ejtem. Elviszem Babilóniába, a káldeusok országába, de azt már nem fogja látni, és ott fog meghalni. 14Segítőit pedig és egész csapatát, akik csak körülötte vannak, széjjelszórom mindenfelé, és kivont karddal üldözöm őket. 15Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az ÚR, amikor elszélesztem őket a népek között, és szétszórom őket az országokba. 16De megtartok közülük néhány embert a fegyver, éhínség és dögvész után, hogy elbeszélhessék utálatos dolgaikat a népek között, amelyek közé kerülnek. Akkor megtudják, hogy én vagyok az ÚR. 17Majd így szólt hozzám az ÚR igéje: 18Emberfia! Remegve egyél kenyeret, reszketve és aggódva igyál vizet! 19Az ország népéhez pedig így szólj: Ezt mondja az én Uram, az ÚR Jeruzsálem lakóiról, Izráel földjéről: Aggódva eszik majd kenyerüket, és borzadva isszák vizüket, mert pusztasággá válik az ország mindenestül, lakóinak erőszakos volta miatt. 20A lakott városok romba dőlnek, és az ország pusztává lesz. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR! 21Majd így szólt hozzám az ÚR igéje: 22Emberfia! Miféle szóbeszéd az, amelyet mondogattok Izráel földjéről: Múlnak a napok, és nem teljesül a sok látomás?! 23Ezért mondd meg nekik: Így szól az én Uram, az ÚR: Megszüntetem ezt a szóbeszédet, nem példálóznak így többé Izráelben. Ezt hirdesd nekik: Közeledik az az idő, amikor valóra válik minden látomás. 24Akkor nem lesz többé hiábavaló látomás és hízelgő jósolgatás Izráel házában. 25Mert ha én, az ÚR, szólok, akkor az az ige, amelyet én mondok, valóra válik késedelem nélkül. Ha a ti napjaitokban mondok valamit, ti engedetlen nép, azt meg is teszem! - így szól az én Uram, az ÚR. 26Majd így szólt hozzám az ÚR igéje: 27Emberfia! Izráel háza ezt mondja: Sokára teljesedik be a látomás, amelyet ez az ember lát; a távoli jövőről prófétál ő. 28Ezért mondd meg nekik: Így szól az én Uram, az ÚR: Nem késik tovább egyetlen igém sem, valóra válik az az ige, amelyet mondok - így szól az én Uram, az ÚR." ( Ezékiel 12)
Szórakoztató gyerekjáték a szembekötősdi. Vicces, amikor bekötött szemű gyerekek próbálják megetetni egymást joghurttal. De tragikus, amikor Isten népe "játszik" ehhez hasonlóan. Az engedetlenség vakká, süketté teszi az embert. Azt képzeli sokszor az ember, hogy Istent becsaphatja. Nem láttam, nem hallottam semmit, ebből nem lehet baj, gondolja sokszor az ember. Isten követése szabadon választható, de ha valaki az ő útját választotta, már kötelezettségei is vannak. Isten látó szemeket és halló füleket adott gyermekeinek. Akik süketek voltak, ma már hallják a jó pásztor hangját, és követik őt. Akik vakok voltak, Isten meggyógyította szemüket, és látják a "jeleket". Olyan jó volna, ha ez így kijelentő módban igaz lenne ránk. Sajnos félek, hogy úgy kell fogalmaznom, hogy láthatnánk és hallhatnánk a "jeleket". Van helyzet, amikor az ember nem akar látni, hallani valamit, mert esetleg tanúnak hívhatják a bíróságra, és nem akarja a procedúrát vállalni. Emberi viszonyok között is helytelen, de még inkább Istennel szemben. Kérjük Isten Lelkét, hogy adjon bátorságot vállalni a látással, hallással együtt járó felelősséget. /MZs/

Áldott vasárnapot

2009-08-09T07:44:00.000+02:00

Igés képek

2009-08-09T07:41:00.003+02:00

Bizonyság

2009-08-09T07:14:00.001+02:00

Napi útravaló

2009-08-09T07:09:00.002+02:00

„Bizony boldog az az ember, akit Isten megfedd! A Mindenható fenyítését ne vesd meg!”
Jób könyve 5:17

„Mert aki cselekszi az én Atyám akaratát, az az én fivérem, nővérem és az én anyám.”
Máté evangéliuma 12:50

2009-08-09T07:06:00.001+02:00

Hála, szenvedésben

Hiszem, tudom, tapasztalom,
ha rám borul a fájdalom,
és tagjaim lázban égnek,
betegségek: csak vendégek.
Fájdalmakkal átölelnek,
aztán, halkan tovább mennek.
De nem végleg távoznak el,
készen állnak, ha jőni kell.
Sem korábban, sem későbben,
mindig a kellő időben.
Betegségem, nem büntetés,
lelkem edzi, a szenvedés.
Az mindig csak javamra van,
soha el ne bízzam magam.
Alázatban élni – járni,
csak így lehet hűn szolgálni
Isten ügyét, a világban,
Védelemben, támadásban.
Védekezni: bűnnel szemben,
támadni: ó ember ellen.

Bár szenvedést okoz nékem,
köszönöm a betegségem.
Sorompó az, mely meg állít,
ha a Sátán bűnre csábít.
Betegség, ha jóra fordul,
ajkamról mély hála csordul.
Egy nap, út végére érek,
megszűnnek a szenvedések.
S ott élhetek majd örökké,
hol szenvedés, nem lesz többé.

Pecznyík Pál
Celldömölk
2008. X. 30.